Az unióhoz 2004-ben - Magyarországgal egy időben - csatlakozott Észtország először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Málta után eredetileg az Egyesült Királyság következett volna, az unióból való kilépésre készülő ország azonban lemondott a soros uniós elnökségéről. Tallinn már véglegesítette féléves programját és annak prioritásait: az első a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a második a biztonság megerősítése, a harmadik az "adatok szabad áramlása" és a digitális fordulat, a negyedik pedig a "befogadó és fenntartható Európa".
Az első területen belül kiemelték az EU négy alapszabadságának - a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának - biztosítását, a cégalapítás egyszerűsítését, a kereskedelmi tárgyalások előmozdítását, a bankszektor stabilizálását és az adóelkerülés elleni fellépést. A biztonság megerősítésén belül a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, az uniós külső határok védelmére, a migrációs válság kezelésére, a közös menekültügyi rendszer reformjára, illetve a katonai költségek növelésére és a védelmi együttműködés fokozására kívánnak fókuszálni.
Észtország ezek mellett fontosnak tartja a határokon átívelő e-kereskedelem és e-szolgáltatások, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, valamint a munkaerő mobilitására vonatkozó szabályok korszerűsítését, az esélyegyenlőség biztosítását, továbbá a társadalmi befogadást és a fenntarthatóbb környezetet.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
