Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG-törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat – emlékeztet a BDO.
A törvény hatálya 2024. január 1-jétől kiterjed Magyarország területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra, míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január 1-jétől lép hatályba. (Nagyvállalatnak minősül, ahol 3 kritériumból 2 meghaladja a minimum értéket: 250 alkalmazott, 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárd forint mérlegfőösszeg.)
A nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég rámutat, a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség és ESG beszámolási kötelezettség értelmében a jogszabály által érintett vállalatoknak vizsgálniuk kell a beszállítói láncukat, és fel kell mérni bizonyos emberi jogi és környezeti kockázatokat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos felelősséget kell vállalni a vállalat közvetlen működési hatókörén túli vállalatok működésében is. Kifejtik: kockázatelemzést kell készíteni arról, hogy a beszállítók mennyire kitettek az említett társadalmi, környezeti kockázatnak, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozni. Panaszkezelési rendszert is működtetni kell, vagyis a vállalat feladata a beszállítóikkal szemben megfogalmazott emberi jogi, bizonyos környezeti panaszok esetén azok kivizsgálása. Minderről évente kötelező lesz nyilvános jelentést készíteni az évzárást követő 6 hónapon belül. Az adatszolgáltatás teljesítését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága ellenőrizni fogja, valamint a vállalkozásokat pénzbírsággal sújthatja, ha elmulasztják az ESG beszámoló elkészítését – hívja fel a figyelmet a cég.
A törvény az európai uniós kötelező fenntarthatósági riportálási jelentéstétel hazai jogszabályi környezetbe ültetéséről is rendelkezik. A BDO felhívja a figyelmet, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive) értelmében minden nagyvállalatnak és tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásnak kötelező fenntarthatósági jelentést készítenie. felidézik, a jelentéstételre az EU külön szabványt alakított ki (European Sustainability Riporting Standard – ESRS), ez alapján kell a vállalatok környezeti, társadalmi, irányítási fenntarthatóságáról riportálni. A jelentést a pénzügyi beszámolóval egyidőben kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni, vagyis a vállalat tevékenysége összevethető lesz versenytársaival. Hozzáteszik, a törvény továbbá előírja, hogy a jelentésről a jogszabály által kijelölt könyvvizsgáló adjon véleményt, hasonlóan az éves beszámolóhoz. Az első auditált jelentést a közérdeklődésre számot tartó vállalatoknak 2024-as üzleti év után 2025-ben kell nyilvánosan közzétenni, míg nagyvállalatok esetén 2025-ös pénzügyi évről kell 2026-ban jelentetni.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályi megfelelés a legtöbb esetben teljesen újfajta adatgyűjtést jelent a nagyvállalat számára, ráadásul ezt majd auditálni kell, és a felkészülésre 1000 hazai nagyvállalat esetében 12 hónap áll csak rendelkezésre, ezért a sikeres megfelelés érdekében javasoljuk a vállalatok számára a felkészülés mielőbbi elindítását, melyhez a BDO Magyarország szakértői csapata szívesen nyújt támogatást.
A klímaváltozás már mindannyiunk problémája
Ami január óta húzódik. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
