Sajtótájékoztatóján Várhelyi Olivér közölte: a brüsszeli testület szerdán elfogadott bővítési döntéscsomagjának részeként tett ajánlás feltétele, hogy Bosznia-Hercegovina lépéseket tesz a demokrácia, az állami intézmények működőképessége, a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint a média szabadságának megerősítésére, ahogy a migráció hatékonyabb kezelésére is. A magyar EU-biztos kijelentette: a tagjelölti státusz megadására vonatkozó ajánlás történelmi pillanat Bosznia-Hercegovina polgárai számára.

Biztatom az ország vezetőit, hogy a lehető legjobban használják ki ezt a lehetőséget, és mielőbb folytassák az ajánlásunkban meghatározott lépéseket - fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a bizottság véleményében megfogalmazott reformok és a tizennégy prioritás teljesítésével kapcsolatos munka továbbra is kulcsfontosságú a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

Hogy áll a többi tagjelölt?

Montenegróval kapcsolatban Várhelyi Olivér elmondta: a csatlakozási tárgyalások a többi között továbbra is a jogállamiságra vonatkozó fejezetben meghatározott intézkedések teljesítésére összpontosítanak. Az országnak fokoznia kell a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának biztosítására vonatkozó munkát, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatás hitelessége érdekében megkezdett munkát.

Szavai szerint Szerbiának olyan kormány létrehozására kell törekednie, amely szilárdan elkötelezett az EU stratégiai iránya és a szükséges reformok mellett. További munkára és politikai elkötelezettségre van szükség a reformok folytatásához és elmélyítéséhez, különösen az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság, a gyülekezési szabadság és a háborús bűncselekmények kezelésének kulcsfontosságú területein - mondta.

Az uniós biztos kiemelte: Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megnyitása júliusban új szakaszt nyitott az EU-val fenntartott kapcsolataikban, de ennek a két országnak is tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a jogállamiság, a korrupció elleni fellépés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területein - mondta. Albániának emellett érdemben foglalkoznia kell a tulajdonjogokkal, a kisebbségi kérdésekkel és a véleménynyilvánítás szabadságával is - tette hozzá.

Koszovóval kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, hogy Pristinának is fokoznia kell a demokrácia, a közigazgatás, a jogállamiság megerősítésére és a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. Kiemelte: az Európai Bizottság kitart azon 2018. júliusi értékelése mellett, amely szerint Koszovó teljesítette az összes vízumliberalizációs kritériumot. A végrehajtó testület erre vonatkozó javaslatával az Európai Unió Tanácsának sürgősen foglalkoznia kell - húzta alá.

A szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban megjegyezte, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok területét érintően Ankarának meg kell fordítania a jelenleg tapasztalható negatív tendenciát. A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolat szerves részét képezi - mondta. Azok az okok, melyek Törökország csatlakozási tárgyalásainak leállásához vezettek, még mindig fennállnak - közölte. Törökország továbbra is az Európai Unió kulcsfontosságú partnere az olyan alapvetően fontos területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia, az élelmezésbiztonság és a közlekedés - tette hozzá Várhelyi Olivér.

(MTI)