Egyre több vezető politikus csatlakozik Németországban az új típusú koronavírus okozta betegség elleni védőoltás kötelezővé tételét sürgetők táborához. Kedden Baden-Württemberg zöldpárti és Bajorország keresztényszociális (CSU) miniszterelnöke közösen foglalt állást a kötelezettség mellett az MTI híradása szerint.
Winfried Kretschmann és Markus Söder a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban közölt közös vendégkommentárjában kiemelte, hogy
a kötelező védőoltás nem a polgári szabadságjogok megsértése, hanem a szabadságunk visszaszerzésének előfeltétele.
Mint írták, a német alaptörvény nem az "önkény szabadságát" védi, hanem a "felelősségvállalással járó szabadság" elvét követi. Ezt azt jelenti, hogy mindenkinek a tettei által érintettek szabadságára figyelemmel kell meghoznia a döntéseit.
Az egyén szabadságának és a döntései által érintettek szabadságának együttes mérlegeléséből az következik, hogy követelni kell az általános oltási kötelezettséget,
mert kiderült, hogy az eddigi, "enyhébb" eszközökkel nem lehet elfojtani a járványt
- fejtették ki.
Hangsúlyozták: az általános oltási kötelezettség nélkül
egyre magasabb árat fizetünk azért, hogy a lakosság egy kis része él azzal a szabadságával, hogy visszautasíthatja az oltást.
A következő szövetségi kormány megalakítására készülő koalíció pártjai közé tartozó Zöldek és a szövetségi szinten 16 év kormányzás után ellenzéki szerepre készülő CSU legtekintélyesebb vezetői közé tartozó Kretschmann-Söder páros állásfoglalása
teljes fordulatot jelez az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás németországi történetében
, amely tavaly december 27-én kezdődött, az első adag beadásával.
Az oltási kampány kezdete óta
a vezető politikusok rendre azt hangoztatták, hogy az oltás önkéntes, és az is marad. A fordulat a napokban indult el, azzal összefüggésben, hogy a járvány negyedik hulláma válságos helyzetet idézett elő azon tartományok egészségügyi ellátórendszerében, amelyekben különösen alacsony az átoltottság.
Ezek között van Bajorország is. Baden-Württemberg is az átoltottsági rangsor alsó feléhez tartozik, de az ellátórendszer egyelőre bírja a nyomást, írja az MTI.
Más tartományi kormányfők is nyitottak az oltási kötelezettség gondolatára. Daniel Günther schleswig-holsteini miniszterelnök már a hétvégén kijelentette, hogy szükség esetén kész támogatni a lépést, a hesseni kormányfő.
Volker Bouffier pedig egy keddi nyilatkozatában úgy vélte, hogy
a járványhullámok "folyamatos körforgásának" megszakításához elkerülhetetlen lehet az általános oltási kötelezettség.
Az ügyvezető kormány nem kíván foglalkozni az üggyel. Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői tájékoztatóján elmondta, hogy
az oltási kötelezettség kérdése nincs napirenden, így minden döntés a következő - várhatóan december elején megalakuló - kormányra vár.
A formálódó koalíció pártjai - a Zöldek mellett a szociáldemokraták (SPD) és a liberálisok (FDP) - eddig ismertté vált tervei alapján leginkább arra lehet számítani, hogy
egyelőre néhány szakmában, és főleg az egészségügyben és a szociális ellátásban tehetik kötelezővé az oltást.
Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint a lakosság többsége, 52 százaléka támogatná az általános oltási kötelezettséget. Az ellenzők tábora 41 százalékos.
A kötelezettség ellenzői elsősorban arra hivatkoznak, hogy
a kötelező oltás nem fér össze az alkotmányban rögzített alapjogokkal.
Ugyanakkor van számos gyakorlati ellenvetés is. A betegápolás és az időskori gondozás területén például az eleve súlyos munkaerőhiány növekedésével járna a kötelező oltás - szól az egyik érv. Ezt emelte ki a területen dolgozók legfőbb munkavállalói érdekképviselete, az úgynevezett ápolási tanács - Deutscher Pflegerat - vezetője, Christine Vogler is, aki a ZDF országos közszolgálati televízió egyik keddi összeállításában rámutatott, hogy minden oltatlan ápolót, gondozót el kellene bocsátani.
Ha a jogalkotó előírja, hogy csak beoltott és gyógyult (a fertőzésen átesett) emberek dolgozhatnak az idősotthonokban, akkor az intézményeknek nincs más választásuk, mint megszabadulni ezektől az alkalmazottaktól,
mondta.
Németországban a szövetségi kormány keddi adatai szerint a teljes lakosság 68 százaléka - 56,6 millió ember -, a felnőtt lakosságot tekintve pedig 78,6 százalék - 54,6 millió ember - rendelkezik teljes oltással. A frissítő adagot viszont csak a lakosság 7,4 százaléka - 6,1 millió ember - kapta meg.
A negyedik hullám az erősen felívelő szakaszban tart. A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint egy nap alatt 45 326 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez több mint 40 százalékkal több az egy héttel korábbi 32 048-nál. Az új esetekkel együtt 5 430 911 ember szervezetében mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta.
A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 309 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 433-ra emelkedett Németországban.
Az osztrák kormány múlt héten jelentette be, hogy
általános oltási kötelezettséget vezet be jövő február elsejétől a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként.
Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek december 15-től a párizsi Louvre dolgozói, tiltakozásul a „romló munkakörülményeik” és az „elégtelen források” miatt. 
