Ukrajna nem fog kisebb területtel belépni a NATO-ba

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik, főtanácsadója  visszautasította a volt NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen hétvégi felvetését, miszerint Ukrajnát a mostani, tehát a megszállt területek nélküli állapotában kellene felvenni a katonai szervezetbe. Mint mondta: ez további eszkalációra sarkallhatja Oroszországot. Azt is mondta, kérdezte, hogy ki ad bármiféle garanciát arra, hogy Putyin nem megy tovább és nem foglal el újabb területeket? Az esetleges fegyverszünet alatt az oroszok összeszedhetnék magukat és így könnyen folytathatnák a háborút - vélte.

• Több orosz tiszt meghalt a kelet-ukrajnai Zaporizzsja közelében, az orosz csapatok által ellenőrzött Melitopolban pokolgépes merényletben - közölte vasárnap az ukrán katonai hírszerzés a Telegram közösségi oldalon. Az akciót "egy helyi ellenállási mozgalom" hajtotta végre "a megszállók főhadiszállásán", és legalább három orosz tiszt esett áldozatul.
• Az ukránok átvették az ellenőrzést az orosz határhoz közeli, Harkiv megyei Topol település felett. Előzőleg kiűzték onnan az orosz katonákat. Más határmenti sikerekről egyelőre nem közöltek semmit. 
• Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren, Ukrajnának és az Egyesült Államoknak engedniük kell - közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Szerinte az, hogy Joe Biden amerikai elnök saját szavai szerint hisz az ukrán területek visszafoglalásában, azt mutatja, hogy az amerikai politika zsákutcába jutott. Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a Telegram közöségi oldalon arról írt, hogy Kijevnek előbb-utóbb be kell látnia, hogy vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, mégpedig Oroszország feltételei és "a meglévő területi valóság" mellett.
• A Wagner zsoldos hadsereg sok tagját átvette az orosz nemzeti gárda, felügyeletükkel együtt - közölte hírszerzési forrásokra hivatkozva a brit Guardian. A jelek szerint a nyáron Vlagyimir Putyinnal szemben fellázadt, majd megbékélt csoportosulás átállt tagjait Pavel Prigozsin, a néhai Jevgenyij Prigozsin fia vezeti.  
• Az oroszoknak egyre nagyobb mértékben kell bevetniük az első frontvonalra vezényelt gyalogságot, annyi harci tehcnikát veszítettek már - állítja  wahingtoni székhelyű Nemzetközi Háborúkutató Intézet (SW) friss tanulmánya, amiből az Ukrinform hírügynökség közölt részleteket. Eszerint az erdőkben felállított és megerősített ukrán állásokkal szemben nem hatékonyak az eddigi orosz módszerek, illetve nincs elegendő, jól kiképzett katonája az oroszoknak a sikeres ottani harcokhoz. 
• Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes az állami televízióban a nap folyamán arról beszélt, hogy Oroszország támadásai miatt 4,9 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból Ukrajna biztonságosabb térségeibe. Hozzátette, hogy a 2022 februárjában indult ukrajnai orosz háború óta 3,6 millió belső menekültet, azt megelőzően pedig, a 2014 óta - a Donyec-medencei harcok miatt - több mint egymilliót regisztráltak. Beszélt arról is, hogy az utóbbi három és fél hónapban a belső menekültek száma alig észrevehetően növekedett, miközben néhányan visszatértek otthonukba, tekintettel arra, hogy az ország keleti és déli felében lévő frontvonalak alig mozdultak el. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb közlése szerint mintegy 6,2 millió ukrán hagyta el az országot tartósan vagy ideiglenesen. Csak Európában 5,8 millió ukrajnai menekültet regisztráltak. A háború 2022-es kezdetét megelőzően nagyjából 41,4 millió lakosa volt Ukrajnának.
• A Nemzetközi Valutaalap (IMF) megemelte az idei ukrán GDP-re vonatkozó előrejelzését. Korábban csak 1-3 százalékot jósolt, most 4,5 százalékot jelölt meg. A szervezet szerint a háború ellenére a vártnál jobb az ukrán gazdaság ellenállóképessége. Mindamellett azt is jelezte, hogy hiába vannak mostanában pozitív fejlemények, jövőre is tarthatnak a harcok, amik óriási terhet jelentenek. Erre alapozva a jövő évi növekedést csak 3-4 százalékra várja. Korábban 3,2 százalékra tette ezt az értékét és azt is közölte, hogy 2025-ben 6,5 százalék lehet ez a fontos érték. Az Ukrán Nemzeti Bank októberben 2,9 százalékról 4,2 százalékra vitte fel az idei GDP-bővülés várható ütemét, a 2024-est 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte, a 2024-est viszont 5 százalékról 4,6 százalékra mérsékelte.

(Guardian, Ukrinform, UNN, MTI)