A szerb elnök belgrádi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Szerbia mindig Ukrajna területi egységének megőrzése mellett állt ki, sosem tartózkodott a kérdést illetően, és amikor Szerbia területi integritásáról van szó, akkor az ukrán fél tartózkodik. "Ez a döntés nem volt véletlen, az ukrán képviselők ugyanis szünetet kértek, hogy egyeztessenek a szavazás előtt az amerikai és európai szövetségeseikkel, és csak ezt követően döntöttek úgy, hogy tartózkodnak Szerbia területi integritását illetően" - magyarázta a szerb elnök.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Az Európai Unió öt tagországa - Románia, Szlovákia, Spanyolország, Ciprus és Görögország szerint sem önálló állam Koszovó. A hétfői szavazáson ennek ellenére Szlovákia és Görögország is tartózkodott. A szerb elnök a szomszédos országok közül Bosznia-Hercegovinát azért bírálta, mert tartózkodott, Montenegrót pedig azért, mert egyértelműen Koszovó felvételére szavazott.
Aleksandar Vucic egyben háláját fejezte ki Magyarországnak, amiért nemmel szavazott Koszovó felvételére. Mint mondta, Koszovó támogatói számítottak Budapest igen-szavazatára, így a magyarok lépése váratlanul érte őket. Kiemelte: a múlt szombaton, amikor Orbán Viktor Belgrádban járt, megkérte a magyar miniszterelnököt, hogy vegye figyelembe Szerbia álláspontját is, és Vucic azt várta, hogy Magyarország képviselője talán tartózkodik majd. "Szerbia legnagyszerűbb barátainak bizonyultak, ellene szavaztak" - húzta alá Aleksandar Vucic, aki Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is köszönetet mondott azért, mert ilyen egyértelműen álltak ki Szerbia mellett.
A 46 tagú Európa Tanács Miniszteri Bizottsága végül 33 igen és hét nem szavazat mellett elfogadta Koszovó tagfelvételi kérelmét, és azt az Európa Tanács Közgyűlésének továbbította.
A szerb kormány keddi ülésén is Koszovó Európa Tanácsba való esetleges felvétele volt a téma, az ülésen részt vett az államfő is. Sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormánnyal arról egyeztetett, hogy a hétfői szavazás tükrében milyen változásokra lesz szükség Szerbia külpolitikájában. A baráti országokat jobban kell tisztelnünk - emelte ki a kormányülés eredményének egy fontos pontját az államfő. Hozzátette: a kölcsönösség elvére kell helyezni a hangsúlyt. "Ha valaki nem tiszteli a területi egységünket, mi miért tisztelnénk az övékét? Miért védenénk valaki területi egységét minden áron, ha ők a miénk ellen vannak? Ezek nem tektonikus, de mély és alapvető változások lesznek a politikánkban és az országunk iránti felelősségteljes viszonyulás terén" - húzta alá. (MTI)
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
