Alexander Hug misszióvezető helyettes az APA osztrák hírügynökségnek pénteken arról beszélt, hogy aggódva figyeli a térség nyugodt időszakait is. Indoklása szerint az éles helyzet oka, hogy a konfliktusban résztvevő mindkét fél bevetette a nehézfegyvereket, továbbá az ukrán katonák, valamint a szakadár fegyveres erők egymástól alig száz méterre vannak az előírt két-három kilométer helyett.
"Az év eleje óta 2500 nehézfegyvert láttak a helyszínen, ezeknek a megállapodás értelmében nem lenne szabad ott lenniük" - mondta Hug, és leszögezte: így bármikor komoly összecsapások alakulhatnak ki. "Jelenleg +csak+ három számjegyű a tűzszünet megsértésének a száma, a korábban naponta mért több mint ezer eset helyett" - mondta.
"Ez azt jelenti, hogy még ha nyugodtnak is tűnik minden, nő a bevetési készültség" - állapította meg a misszióvezető-helyettes, s azt is kijelentette, hogy addig nem lesz vége a konfliktusnak, ameddig nem valósul meg a demilitarizálódás és a nehézfegyverek kivonása. Úgy vélte, hogy csak így érhető el a stabilitás és a civil áldozatok számának csökkenése. Július 3-ig 54 embert öltek meg, míg tavaly ugyanebben az időszakban 34-et.
Nő a feszültség
Martin Sajdik, az EBESZ különmegbízottja aggasztónak nevezte az utóbbi hónapok ukrajnai történéseit. Az APA osztrák hírügynökségnek pénteken adott interjújában kiemelte: a nehézfegyverek bevetésével több a katonai incidens is, kétszeresére nőtt a civil áldozatok száma és az EBESZ megfigyelőkkel szemben is nő az agresszivitás, különösen a Donyecki Népköztársaságban. Sajdik - aki Moszkva, Kijev és az oroszbarát szeparatisták közötti közvetítő feladatokat lát el - úgy vélte, hogy a minszki folyamat eddig nem hozta meg a kívánt eredményt. Arról is beszélt, hogy a szeparatisták által ellenőrzött területen élők elvesztették a kapcsolatot Ukrajna egyéb részein élőkkel, s ezek az emberek igen nehezen jutnak ukrán útlevélhez.
A fogolycserékre utalva Sajdik kitért arra, hogy humanitárius téren akadt az utóbbi időben néhány kisebb siker. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy erősödhet a civil lakosság védelme.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
