A kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) 2021-től hatályos szigorításának visszavonását, és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 7+1 pontos javaslatának megtárgyalását kéri a parlamenttől több szakmai érdekképviseleti szervezet.
A kamara az MTI-vel csütörtökön közölte: a közös álláspontot a BKIK mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), az Adótanácsadók Egyesülete, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (MOKLASZ) támogatta.
A javaslatok szerint erősíteni kell az ellenőrzést, a bújtatott foglalkoztatási visszaélés ellen fel kell lépni, de a becsületes katásokat - akik többségben vannak - igazságtalan büntetőadóval sújtani. Ezért a 2021-től hatályos "Lex Parragh" helyett azt javasolják, hogy ne 3 millió forintig, hanem 6 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, fölötte legyen a bevételre egy 15 százalékos új adómérték, de minimum a havi átalány, azonban a plusz befizetésért járjon arányosan magasabb TB-jogviszony is.
(Fontos megjegyezni, hogy a Parragh László-féle kamarához kötött, de a kormány által puhított javaslat arról szólt, hogy az egy kifizetőtől származó bevétel 3 millió forint feletti részét terhelje különadó, ez került be végül a nyáron elfogadott törvénybe.)
Azt is megjegyezték, hogy a katát harmonizálni kell a munkajövedelmek rendszerével, hogy a rendszer fenntartható legyen. Fontosnak tartották, hogy az eddigiekhez képest a magasabb befizetés az évi egyszeri bevallás során egy minimális adminisztrációval történhessen, de a befizetés ne egy összegben, hanem az összeg nagyságától függően több hónapra elosztva történjen, hogy ne jelentsen egy egyszeri jelentősebb kiadást a vállalkozóknak. E javaslat eredményeképpen gyakorlatilag 8 millió forint bevételig, ami a katás vállalkozások több mint 70 százalékát jelenti, nem lenne magasabb az adó, mint eddig. A résztvevők alternatívaként 6 millió forint bevétel felett egy magasabb átalányadót is el tudnak képzelni.
További javaslat, hogy járjon családi adókedvezmény a főállású katásoknak is, és két éven keresztül terhelje 40 százaalékos különadó bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést.
A résztvevők egyhangúlag egyetértettek abban, hogy vissza kell vonni a Lex Parragh büntetőadót. Gál Pál Zoltán (MGYOSZ) a kijátszhatóságát, Vadász György (OKISZ) az igazságtalanságát és kisvállalkozó ellenességét emelte ki az elfogadott szabálynak, mely az éven belül egy kifizetőtől származó 3 millió forint feletti összeget 40 százalékos büntetőadóval sújtja január 1-től. Vadász György a közlemény szerint a büntetőszabály visszavonása melletti érvként hangsúlyozta a járvány miatti gazdasági visszaesést is, mely a katások jelentős részét sújtja.
A kormány egyébként a napokban nyújtotta be a parlamentnek az adócsomagot, amelyben azonban nem szerepeltek a katás jogviszony hónapokkal ezelőtt rögzített, a vállalkozói érdekképviseletek által kifogásolt szabályozásának módosításai. Vagyis a mostani egy utolsó kétségbeesett kísérlet az érdekképviseletek részéről, hogy a januári hatályba lépés előtt visszakozásra bírják a kormányt.
Ez derül ki a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő társaság tőzsdei közleményeiből. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
