Parlament előtt tett hamis tanúvallomás miatt vádat emelt Sebastian Kurz volt osztrák kancellár ellen a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák államügyészség (WKStA). A vádemelés a 36 éves politikusnak azon kijelentéseivel kapcsolatos, amelyeket az osztrák parlament által létrehozott vizsgálóbizottságban tett az állami vagyonkezelő vezetőinek kinevezése ügyében.
A bizottságban Kurz 2020 júniusában alábecsülte saját szerepét a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) vezetőjének, Thomas Schmidnek a kinevezésében. Akkori nyilatkozata szerint a kinevezésről előzetesen tájékoztatták, de amúgy nem vett részt a vagyonkezelő vezetőinek kiválasztásában.
A chat- (csevegő-) üzenetek alapján azonban az ügyészség feltételezi, hogy a volt miniszterelnök nagyon is részt vett a tisztségviselők kiválasztásában. A jelek szerint Kurz és Schmid a kérdésben legkésőbb 2017 közepétől rendszeresen eszmét cserélt. Ezt a vádat Kurz mindig is hevesen cáfolta.
A WKStA 2021 tavasza óta nyomozott Kurz ellen hamis tanúvallomás gyanújával. A hatóság szerint a vádbeli bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. A bírósági tárgyalás első napját október 18-ra tűzték ki, három tárgyalási napot terveznek, az ítélethirdetést október 23-ra tervezik.
A vádemelés hírére reagálva az X közösségi platformon Sebastian Kurz hamisnak nevezte a vádakat, és azt mondta, "alig várja, hogy napvilágra kerüljön az igazság, és a bíróság előtt is bizonyítást nyerjen a vádak alaptalansága".
Egy másik, még vizsgálat alatt lévő ügyben azzal gyanúsítják a volt osztrák kormányfőt, hogy pártelnökké választása érdekében 2016-ban közpénzből finanszírozott népszerűségét növelő sajtómegjelenéseket és kozmetikázott közvélemény-kutatásokat. (MTI)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
