A közlemény szerint a jegybank a piacfelügyeleti eljárásban állapította meg, hogy a BELTÁV Kft. - amely az ügyletek idején a kibocsátó egyik vezetőjével szoros kapcsolatban álló személynek minősült - 2020 és 2022 között évente a jogszabályban előírt évi 5 ezer eurónak (1,975 millió forint) megfelelő küszöbértéket meghaladó összegben végzett kereskedést a Nordtelekom Nyrt. által kibocsátott részvényekkel. Erről azonban - a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelet (MAR) erre vonatkozó előírása ellenére - nem értesítette a kibocsátót és az MNB-t.
A kibocsátónak az értesítés alapján publikálnia kell az ügyleteket a jogszabályban meghatározott közzétételi helyeken, ennek hiányában a tőkepiac szereplői, befektetői nem tudják meg például, hogy jelentős változások következhetnek a részvények tulajdonában, módosulhat a papírok kínálata, illetve a szavazati jogok aránya az adott kibocsátónál - tették hozzá.
Az ügyet súlyosbította, hogy az ügyletek egy részénél a kibocsátói részvény szerepelt a BUMIX indexkosárban, valamint a társaság több éven keresztül jelentős számú ügylet kapcsán nem teljesítette értesítési kötelezettségeit - írták.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
