Vagyonokat hozhat a gyógyszeriparnak a klímaváltozás
Kevés figyelem irányul viszont a klímaváltozás másik súlyos következményére: arra, hogy a felmelegedéssel veszélyesen terjednek a járványos trópusi betegségek. A Morgan Stanley Research tanulmánya szerint a következő hatvan évben a világ lakosságának 10 százalékát fenyegeti már a Dengi, az Ebola, a sárgaláz, a Zika-vírus és más, eddig a trópusi vidékre korlátozódó betegségek. A várható új járványok túlnyomórészt olyan övezetekben lesznek, ahol ezek a járványok eddig ritkán bukkantak fel, az esetek felében Nyugat-Európában és Észak-Amerikában.
A felmelegedéssel százmilliókat érhetnek el a járványok
A hőmérséklet emelkedésével szélesebb körben és hosszabb ideig terjedhetnek az élő szervezetek, elsősorban a moszkitók által hordozott kórok. Az északi félteke magas jövedelmi színvonalon élő országainak eddig nagy mértékben sikerült megvédeniük magukat a moszkitók terjesztette betegségektől. Amennyiben azonban a legborúlátóbb előjelzések válnak valóra, ez megváltozik. Ha afelé tartunk, hogy a Föld átlaghőmérséklete ebben a században több mint 4,5 Celsius fokkal emelkedik, akkor 2050-ig már csaknem 725 millió embert érhetnek el trópusi betegségek, 2080-ra pedig ez a szám 900 millióra emelkedhet.
Óriási piac a gyógyszeriparnak
A helyzet óriási feladatot, egyben üzleti lehetőséget kínál a gyógyszer- és oltóanyagiparnak. A trópusi betegségek elleni védekezés, illetve kezelésük globálisan mintegy 500 milliárd dolláros piacot jelent. A kutatók betegenként 225 dolláros költséggel számolnak Észak-Amerikában, Nyugat- és Közép-Európában, míg 75 dollárral Kelet-Európában és a világ más részein.
Védőoltások milliárdjaira lesz szükség, várhatóan a kormányok által finanszírozott programok keretében. Az oltóanyagok kifejlesztése, gyártása óriási feladat, ami a vezető cégek számára is jelentős időt és nagy beruházásokat jelent. Élen járnak majd azok a vállalatok, amelyeknek már vannak bejáratott útjaik, működtek együtt kormányokkal járványos betegségek leküzdésében.
A feladat mindenesetre nagyon időigényes: új vakcina kifejlesztése 20 évet vehet igénybe, további 5 évre van szükség megfelelő gyártási kapacitás kiépítéséhez, majd további időre a klinikai kísérletekhez. A kormányok feladata az lesz, hogy biztosítsák az országos oltási programok anyagi feltételeit és megkönnyítsék a vakcinák engedélyezését, piacra jutását.
