Li Kö-csiang elsősorban gazdasági kérdésekről beszélt. A kormányfő szerint az idei GDP-növekedés 6,5 százalék körüli lesz. Tavaly a kínai gazdaság 6,7 százalékkal, 26 éve a legkisebb ütemben nőtt.
Alkalmazkodniuk kell a helyzethez
Mint mondta, Peking mindent megtesz annak érdekében, hogy megoldást találjon a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban jelentkező mind nagyobb bizonytalanság mérséklésére. Li Kö-csiang rámutatott arra, hogy a deglobalizáció és a protekcionizmus egyre nagyobb teret nyer, ami komoly kihívás a kínai gazdaságnak.
A miniszterelnök szavai szerint idén a fogyasztói áremelkedés 3 százalék lesz a tavalyi 2 százalék után. A terv az, hogy idén 11 millió új munkahelyet teremtenek, 1 millióval többet a tavalyinál és hogy a munkanélküliséget a városokban 4,5 százalékon akarják tartani.
A kínai miniszterelnök a mintegy 2900 küldött előtt arról is beszélt, hogy a GDP-hez mért államháztartási hiány tavalyhoz képest az idén is 3 százalék lesz. Konkrét számokban ezt azt jelenti, hogy a deficit 345,16 milliárd dollárt tesz ki, 29 milliárd dollárral lesz magasabb 2016-hoz viszonyítva.
Takarítanak az állami szférában is
Li Kö-csiang bejelentette, hogy folytatják a nehézipar visszaszorítását és a veszteségesen működő állami cégek felszámolását. Ennek keretében az idén 50 millió tonnával csökkentik az acéltermelési és 150 millió tonnával a széntermelési kapacitást. Ezen felül bezárnak szénnel működő erőműveket, ezek együttes energiatermelése mintegy 50 gigawatt. Emellett a kormányzati kiadásokat idén 5 százalékkal lefaragják.
A kínai kormányfő a beszédében kitért arra, hogy idén 116,11 milliárd dollárt fordítanak vasúti pályák építésére és korszerűsítésére, 261 milliárd dollárt pedig gyorsforgalmi autóutak létrehozására, illetve a vízi közlekedés fejlesztésére.
Kína - pénzügyi ágazaton kívüli - külföldi befektetéseinek értéke idén várhatóan 170 milliárd dollár lesz, ami nagyjából azonos a tavalyi 170,1 milliárd dollárral.
Többet költenek a fegyverkezésre is
Az általános várakozásokkal ellentétben a miniszterelnök nem közölt adatokat a katonai kiadások kapcsán. Szombaton a törvényhozás szóvivője azt mondta, hogy Kína mintegy hét százalékkal növeli idén védelmi költségvetését. Sokan arra számítottak, hogy vasárnap a miniszterelnök pontos számokat ismertet ezzel kapcsolatban.
Röviddel a miniszterelnök parlamenti beszéde után a kínai védelmi minisztérium bejelentette, hogy a védelmi kiadások összege először lépi át az ezer milliárd jüant, és 1044 milliárd jüan (151 milliárd dollár) lesz az idén. A tavalyi kiadásokhoz viszonyított 7 százalékos növekedés a legkisebb bővülés az évtizedben, ami a kínai gazdasági növekedés lassulásával függ össze.
Oroszország mindaddig nemet mond, amíg Ukrajna fegyvert kap a Nyugattól. 
