Budapest átláthatóságra és demokratikus legitimációra hivatkozva kívánja igazolni a civil társadalmi szervezetek korlátozását célzó intézkedéseit - hozza címlapon a Politico a civil szervezetekkel kapcsolatos készülő magyarországi törvényjavaslatot. A cikk szerint a törvényjavaslat várhatóan elő fogja írni, hogy a civil szervezetek adjanak számot a külföldről kapott pénzügyi támogatás mértékéről.
A cikkíró szerint a magyar kormány - vélhetőleg Donald Trump választási győzelmétől és az alternatív jobboldal washingtoni felemelkedésétől lendületet kapva - korlátozni fogja azoknak a nem kormányzati szervezeteknek a befolyását, amelyek a demokráciát és jogállamiságot mozdítják elő.
A szerző úgy véli, a Soros György-ellenes érzelmek iránt a Trump-adminisztráció részéről érzékelt rokonszenv a jelek szerint felbátorította Közép- és Kelet-Európa politikusait, hogy fokozzák a magyar származású amerikai milliárdos és filantróp által támogatott szervezetek elleni támadásaikat. A Soros által finanszírozott alapítványok veszélyeire figyelmeztető retorika egyre gyakoribbá vált Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Szerbia politikusainak körében is - tette hozzá. A cikk szerint egyes megfigyelők attól tartanak, hogy Soros György és a külföldi finanszírozású civil szervezetek elleni további támadások a demokratikus normák leépítéséhez vezetnek Közép- és Kelet-Európában.
Nem csak a brüsszeli lapok vették le a keresztvizet Orbánékról. A mérvadó német lapoknak a szögesdrót, internálás, letartóztatás és menekültverés jut az eszébe az Országgyűlés mai döntéséről. Részletek >>>
Nem volt elég? Az ENSZ is kiakad. Erről itt olvashat többet >>>
Még nem játszották le a paksi játszmát
A brüsszeli hírportál egy másik cikke szerint elhárult az utolsó jelentősebb akadály is a paksi atomerőmű bővítése elől az Európai Bizottság hétfői döntésével, bár szinte bizonyosan újabb jogi csatározások fognak következni. A döntés azt jelzi, hogy Brüsszel az EU-t érintő sorozatos válságok közepette nem kíván újabb konfliktusba bonyolódni - írta a portál.
Az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportál beszámolójában egyebek mellett hangsúlyozták, a paksi bővítés a bírálók szerint újabb példája annak, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz próbál "simulni".
Nemsokára megkezdi működését a trieszti kikötő magyar tulajdonú része jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter Rómában. 
