Vannak kockázatai és mellékhatásai a 3 százalékos lakáshitelnek?

Meghirdetése után szinte naponta szélesedtek a kormány új csodafegyvere, a 3 százalékos lakáshitel feltételei. Azért írjuk, hogy csodafegyver, mert egy csapásra két legyet akar vele ütni a kormány. Egyrészt abban reménykedik, hogy ezáltal növekszik a népszerűsége, amely majd a 2026-os, jelenleg kiélezettnek ígérkező választások során döntheti felé a mérleg nyelvét. Másrészt a lakáshitelek tömeges felvétele segíthet az immár harmadik éve leült gazdaság felpörgetésében, e források birtokában ugyanis nőhet az ingatlanok iránti kereslet.

Az ötletbörze aztán múlt pénteken lezárult, így berögzült, hogy szeptember 1-jétől igényelhetők az Otthon Start lakáshitelei a bankoknál új otthon megvásárlására vagy építésére, méghozzá házasságra és gyermekvállalásra vonatkozó elvárás nélkül. Bár az első lakás megszerzését támogatná a kormány a hitelprogrammal, számos kivétel van a korábbi vagy meglévő lakástulajdon mint kizáró feltétel alól. A hitelből megvásárolt lakás után a vagyonszerzési illetéket meg kell fizetni, de a lakásba nem szükséges bejelentkezni, bérbe is lehet adni, és 5 évig nem lehet eladni.

Kérdés, nem üthet-e később vissza, ha most sokan nyakra-főre rohannak a bankokba a szuperhitelért? Alaposan mérlegelik-e például, mekkora az anyagi teherbíró képességük, számolnak-e azzal, hogy ha a gazdaság nem tud kikecmeregni a nulla közeli növekedés állapotából, akkor a cégek kényszerű költségcsökkentése következtében akár a munkahelyüket is elveszíthetik, így a törlesztőrészletek most még biztonságosnak tűnő előteremtése is jócskán megnehezülhet – ne adj' isten! – ellehetetlenülhet? Ezekre is válaszolt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni:

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)