A halál okát nem közölték. Makej 2012 óta volt a fehérorosz kormány külügyminisztere, előtte Aljakszandr Lukasenka kormányfő kabinetfőnökeként dolgozott. Hivatali ideje alatt a Nyugat számos alkalommal bírálta Fehéroroszországot az ellenzék egyre durvább elnyomása, a vitatott választások és az ukrajnai háború során az orosz csapatok Fehéroroszországban való állomásozásának engedélyezése miatt.
Makej a hét elején Jerevánban részt vett a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) konferenciáján, hétfőre pedig találkozót tervezett orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval. A 2020-as fehérorosz elnökválasztás és az utána kitört tömeges tüntetések előtt Uladzimir Makej egyike volt azoknak, akik kezdeményezték az ország és a Nyugat kapcsolatainak javítását, és bírálta Oroszországot is.
A tiltakozások kezdetén azonban hirtelen változtatott álláspontján, azt állította, hogy a tüntetéseket nyugati ügynökök szítják. Két hónapja Makej védelembe vette Fehéroroszország álláspontját az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
"Fehéroroszországot az agresszor szövetségeseként, sőt a konfliktus részeseként említik. Azt mondjuk, amit eddig is: Fehéroroszország sosem támogatta a háborút, de árulók sem vagyunk! Kötelezettségeink vannak szövetségeseinkkel szemben, és szigorúan követjük most és a jövőben is azoknak a nemzetközi szerződéseknek a szellemét és szövegét, amelyeknek részesei vagyunk" - mondta."Megdöbbentettek bennünket a Fehérorosz Köztársaság Külügyminisztériumának vezetője, Uladzimir Makej haláláról szóló hírek. Hamarosan közzétesszük a hivatalos részvétnyilvánításunkat" - írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegramon. (MTI)
Egyértelműen szabotázs okozta a tüzet a hét elején a skarzysko-kamiennai drónalkatrészgyártó üzemben. 
