A beruházást jelképesen Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen. Duda beszédében kiemelte: a csővezeték lehetővé teszi a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását, és függetleníti az országot az orosz szállításoktól. Szerinte a vezeték nagymértékben hozzájárul az uniós országok gázellátási problémájának megoldásához is, mivel a gázt Lengyelországból "oda továbbíthatják, ahol szükség lesz rá".
Morawiecki beszédében kijelentette: Európában a gázszállítások terén "véget ér az orosz dominancia korszaka, amelyet zsarolás, fenyegetések, nyomásgyakorlás jellemzett". A Baltic Pipe ellensúlya annak, ami Putyin háborús terveit szolgálta, vagyis ellentéte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeknek - utalt Morawiecki a szintén a Balti-tenger alatt létesült orosz-német beruházásokra.
Az Északi Áramlat két csővezetékén minap észlelt, egyelőre ismeretlen eredetű gázszivárgásokra utalva Morawiecki kijelentette: "Világosan látjuk, hogy szabotázscselekményről van szó". Ez valószínűleg az ukrajnai helyzet eszkalálódásának újabb szakaszát jelenti - tette hozzá.
Mette Frederiksen az orosz gáztól való függetlenedés irányában tett fontos lépésnek nevezte a Baltic Pipe vezetéket. Hangsúlyozta: Moszkvának nem szabad megengedni, hogy fegyverként használja fel az energiát. Az ünnepségen részt vett Terje Aasland norvég olaj- és energiaügyi miniszter is.
Az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt Lengyelországba eljuttató Baltic Pipe október 1-jétől fog üzemelni. Az idei év végéig a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató mintegy 900 millió köbméter gáz szállítását tervezi rajta keresztül. Teljes, évi 10 milliárd köbméter kapacitással a vezeték jövő év elejétől fog működni.
A PGNiG a csővezetéken a norvégiai koncessziókon alapuló saját kitermelésű gázt, valamint a norvég talapzatokon aktív más szállítókkal már aláírt szerződésekből származó gázt szállít majd. A legnagyobb volumenű szerződést a PGNiG pénteken írta alá a norvég Equinor céggel: ennek értelmében jövő év elejétől 10 éven keresztül évi 2,4 milliárd köbméter gáz érkezik Lengyelországba.
Lengyelországban a Baltic Pipe hozzájárul az április végén megszűnt orosz gázszállítások helyettesítéséhez. A lengyelországi gázfogyasztás tavaly 20 milliárd köbméter volt. Az országban évi mintegy 4 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. A gázszükségletet Varsó katari és amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalával is fedezi. A balti-tengeri Swinoujsciében működő LNG-kikötő kapacitását jövőre a tervek szerint 8 milliárd köbméterre bővítik.
Az Energinet dán és a Gaz-system lengyel gázvezetékrendszer-üzemeltető közös beruházásaként létesített Baltic Pipe csővezetékrendszer összességében mintegy 900 kilométer hosszú, a Balti-tenger felszíne alatti, mintegy 275 kilométer hosszú részét 2020-ben kezdték el építeni. Az 1,6 milliárd euró értékű beruházás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 266 millió eurós támogatásával valósult meg.
(MTI)
Üzembe helyezte első nagy mesterségesintelligencia-központját Münchenben a Deutsche Telekom – jelentette be a vállalat szerdán. 
