Több témával, egyebek között az ukrajnai háborúval és a Gázai konfliktussal is foglalkozott felszólalásában a német kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencia szombati ülésén.
Olaf Scholz leszögezte, hogy a Nyugat nem akar konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért a szövetség nem küld katonákat Ukrajnába. A kancellár szerint két kérdés központi jelentőségű: egyrészt az, hogy "az orosz fenyegetés valós, ezért védelmi és elrettentő képességeinknek hitelesnek kell lenniük. (...) A másik, hogy ahogy már korábban többször bejelentettük, nem akarunk konfliktust Oroszország és a NATO között, ezért mindenki, aki támogatja Ukrajnát, a háború kezdete óta egyöntetűen egyetért abban, hogy nem küldjük katonáinkat Ukrajnába".
A német kormány honlapjára ugyancsak szombaton felkerült videóüzenetben a kancellár azt mondta, hogy az orosz győzelem Ukrajnában többe kerülne az EU-nak, mint Kijev támogatása. Egyben elismerte, hogy a német állampolgárok érzik az Ukrajnának nyújtott segítség "pénzügyi következményeit".
A müncheni konferencián a kancellár azt mondta, hogy az Ukrajnának már megadott, vagy tervezett német segítség összege csaknem 28 milliárd euró. Olaf Scholz szerint Európa biztonsága elsődleges, és szerinte ezért más országoknak is arra kell törekedniük, hogy költsenek többet Ukrajna védelmére, még akkor is, ha a forrásokat esetleg máshonnan hiányoznak. Elmondta: "Más európai kollégákkal együtt határozottan támogatom, hogy minden európai fővárosban hasonló döntések szülessenek. Tudom, hogy ez nem könnyű. Németországnak sem könnyű. Más országokhoz hasonlóan, itt is bíráló hangok hallatszanak, kérdések merülnek fel. A pénz, amit a biztonságunkra költünk most és a jövőben fogunk költeni, hiányzik valahol más területen. Ezt érezzük, de azzal tisztában kell lenni, hogy biztonság nélkül nincs semmi".
Olaf Scholz német kancellár arra a kérdésre válaszolva, miszerint kormánya szállít-e Taurus rakétákat Ukrajnának, kitérő választ adott. Úgy fogalmazott, hogy "Németország mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna megvédje magát, és a döntéseket a megfelelő időben születnek".
Olaf Scholz elmondta még: Németország arra kéri Izraelt, hogy tartsa be a nemzetközi jogot a gázai konfliktusban, és ne nyisson második frontot Libanonnal közös északi határán. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez és számíthat a nyugati támogatásra.
A kancellár rámutatott egyben, hogy a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk Gázába, méghozzá a jelenleginél nagyobb mennyiségben. A háborút pedig a nemzetközi humanitárius jognak és általában a nemzetközi jognak megfelelően kell megvívni.
Olaf Scholz a térségnél maradva elmondta: nem szabad megengedni, hogy Irán befolyásának kiterjesztésére használja fel a konfliktust.
A német kancellár szólt arról is, hogy Európának többet kell áldoznia a biztonságára, függetlenül attól, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
(MTI/Reuters/TASZSZ)
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
