Az Energiapolitika 2000 Társulat hétfői rendezvényén elhangzott előadásában Bencsik János a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságainak elnöke, illetve a fenntartható fejlődés bizottság alelnöke leszögezte azt is, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs reális alternatívája. Ismertette: a várható csúcsterhelés a jelenlegi 6500 megawattról 2020-ra 6700-ra nő, 2030-ra pedig eléri a 7300 megawattot. Magyarországon az erőművek bruttó beépített teljesítőképessége a Mavir adatai szerint több mint 9 ezer megawatt. Az üzemelő kapacitás 2020-ra 6-7 ezer megawatt közé csökken majd, az import pedig várhatóan megduplázódik, eléri a 3 ezer megawattot.
Az erőművi kapacitásból 2020-ra 1500 megawattnyi fog hiányozni, mivel a korszerűtlen erőművek kiesnek a termelésből. Ezt Bencsik János szerint megújuló forrásból származó villamos energia termelésével kell pótolni. Különösen ott jöhet ez szóba, ahol drága lenne új hálózatot építeni, például a tanyás vidékeken - jegyezte meg.
A politikus jelezte: a következő időszakban, 2020 után meg kell újítani a több mint 800 megawatt nettó kapacitású, lignit tüzelésű Mátrai Erőművet. Ha ez nem történik meg, akkor ez a kapacitás 2023 után kiesik a termelésből - tette hozzá. További 2 ezer megawatt új termelő kapacitásra is szükség lesz 2020 után, amely vélhetően - az addigi innováció eredményeként megszülető - megújuló energiából származik majd.
A bemutatott időszakban végig termelnének a jelenlegi, együttesen 2 ezer megawatt kapacitású paksi blokkok, majd 2026-ban, illetve 2029-ben lépnének be a tervek szerint az új blokkok, további összesen 2400 megawattal. Bencsik János felvetette egy 600 megawattos szivattyús- tározós erőmű megépítését is.
Rámutatott: jelenleg az erőművek beépített kapacitásának 38 százalékát használja ki az ország, az áram export-import szaldója pedig 28 százalék. Azért magas az import részaránya, mivel jelenleg olcsóbb megvásárolni, mint akár a korszerű hazai gázerőművekben megtermelni az áramot.
Ez azonban nem lesz mindig így - hívta fel a figyelmet -, az ukrán szénerőművek a konfliktus miatt kieshetnek, illetve a lengyel - szintén szénre épülő - erőművek a szén-dioxid-piac beindulásával szintén modernizálásra szorulnak. "Márpedig az erőműépítés ott sem olcsóbb, mint nálunk" - érvelt Bencsik János.
Az előzetes ígéretek hatása lehet. 
