|
| Budapest, 2019. augusztus 19. Áder János köztársasági elnök és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (j) a Parlament előtti Kossuth téren tartott Szent István-napi ünnepségen, ahol felvonták Magyarország lobogóját 2019. augusztus 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd |
Csődeljárás alatt álló orvosipari cégnél is átvette az irányítást a katonaság. A Honvédelmi Minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy 71 vállalatnál kezdték el a munkát a Honvédelmi Irányító Törzsek, vagyis ennyi kulcsfontosságú céghez ment ki a hadsereg néhány tagja, hogy átvegye az irányítást a koronavírus járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt. Egyelőre több cég nem számíthat váratlan vendégekre. "Amennyiben a kialakult helyzet indokolttá teszi, a jövőben bővülhet az érintett vállalatok köre" - válaszolta lapunk kérdésére a Honvédelmi Minisztérium. A már felkeresett cégek egyike a debreceni Dispomedicor Zrt., amely fél évszázados tapasztalattal rendelkezik különféle orvosi eszközök tervezése, gyártása és értékesítése terén.A koronavírus járvány miatt kiemelten fontossá váló cég tavaly októberben éppen a magyar egészségügy rossz helyzete miatt menekült csődvédelmbe. Négymilliárdos árbevétele négy év alatt jelentősen csökkent a működéshez szükséges forgóeszköz hiányában: 2018-ban már csak 1,2 milliárd forintos forgalma volt a cégnek, ellenben 1,5 milliárd forintos veszteséggel zártak. Egykoron kétszáznál is több embert foglalkoztattak, tavaly novemberben 130 dolgozójuk volt. "Ez egy törvény biztosította lehetőség, ami minden magyar céget megillet, hogy a munkahelyeket, a termelési kultúrát meg tudja menteni. Esetünkben pedig az egészségügyi alapellátás fenntartása is fontos szempont, hiszen termékeinket az ország számos kórházában használják, így cégünk leállása ezekben az intézményekben komoly nehézségeket okozna" - magyarázta a dehir.hu-nak adott tavaly októberi interjúban Nagy Antal, a Dispomedicor elnök-vezérigazgatója, hogy miért kellett a csődeljárás.
Az interjú szerint a pénzügyi háttere a lépésnek az volt, hogy a cégnél négy éve zajlik egy reorganizációs folyamat, melynek eredményeképp három hitelező bankkal egyezségre jutottak, a legnagyobbal azonban ez nem sikerült. A cégvezető a problémát így foglalta össze: az egészségügyben a kórházak az árut 90-180 napra fizetik ki, ezért itt szükség van a forgóeszközre. Ezt a külföldi bank vezetői azonban nem értik meg, hiszen nyugaton 30 napra fizetnek a kórházak. Abban bízott, a 120 napos csődvédelem alatt ezzel a bankkal is meg tudnak egyezni. "Eddig személyes hitvallásból is főképp belföldre termeltünk, a jövőben viszont át kell állnunk az exportra, mivel forgóeszköz nélkül a hosszas fizetési határidőket nem bírjuk. A Dispomedicor nem olyan gazdag, hogy a magyar egészségügyet is finanszírozza. Képletesen mondva most van egy luxuskonyhánk, de nincs pénzünk kenyérre és sóra" - fogalmazott Nagy Antal.
Saját maguknál is megjelentek
Tehát röviden a kórházadósság okozta a cég problémáit: az állami kórházak késve fizettek a beszállítónak, ellenben most a koronavírus járvány idején kulcsfontosságú lett, hogy a cég mégis stabilan működjön, ezért is szállt ki a katonaság. Emlékezetes: mintegy 70-80 milliárd forint a kórházadósság, Orbán Viktor miniszterelnök pedig még az év elején, a járvány előtt a kórházak adósságának rendezése kapcsán arról beszélt, hogy az egészségügyi beszállítók egy része nagy multi, akik extraprofitot érnek el, így azt javasolta Kásler Miklós illetékes miniszternek, hogy nyúljanak bátran a kórházi beszállítók extraprofitjához, sőt január végéig intézkedési tervet vár tőle.
Más érdekes cégek is szerepelnek a katonaság által meglátogatott cégek között. Például a TERRA Gyártó és Szolgáltató Zrt., amely legutóbb akkor szerepelt a hírekben, amikor a kormány bejelentette: beindul a magyar fegyvergyártás. Ez a cég működteti a kiskunfélegyházi fegyvergyárat. Tehát eleve a honvédelmi tárca alá tartozó állami cégről van szó, amelyik cseh licensz alapján gépfegyvereket is gyárt, így nem kellett hirtelen megjelenni, hisz eleve ott voltak a katonák. Ezekkel a fegyverekkel járőröznek most a katonák több nagyváros utcáin. Elsőre meglepő volt, hogy mit kereshetnek katonák az ADORJÁN-TEX Kft.-nél, de a cég alapvetően a kalocsai és a sátoraljaújhelyi börtönben működő varroda.
Katonák és disznók
Itt már februárban bejelentették, hogy soron kívül megkezdte az egészségügyi védőmaszkok gyártását a büntetés-végrehajtás. A maszkokat napi 12 órában egyszerre 12-14 fogvatartott váltott műszakban készíti. Naponta körülbelül 20 ezer maszkot gyártanak a rabok. Azok a rabok, akik a kormány által indított legújabb nemzeti konzultáció célpontjai voltak, mondván: az elítélt bűnözők a Soros-hálózat ügyvédeinek segítségével 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen többnyire a zsúfoltság miatt, és ez csak eddig 8,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Most viszont kulcsfontosságú cég lett a börtön varrodája és kevesebbet hallani a börtönbizniszről.
Meglepő módon egy agrárcégnél is megkezdte a munkát a Honvédelmi Irányító Törzs, míg mondjuk a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. nincs rajta a listán. A kiválasztott agrárcég a Kurucz Farm Kft., amely bemutatkozása szerint "növénytermesztéssel, takarmány készítéssel, valamint sertéstenyésztéssel foglalkozik, ezzel megvalósítva a termőföldtől az asztalig filozófiát". A mintegy 3 milliárd forintos forgalmú cég a hajdúsági Sárrétudvariban büszkélkedik sertésvágó- és feldolgozó üzemmel, amit jelentős uniós támogatásból tavaly novemberben adtak át. Talán azért eset pont erre a cégre a választás, mert a vállalat a helyben történő termeléssel, tenyésztéssel, feldolgozással és árusítással termékeit rövid ellátási láncban állítja elő. A számok is impozánsak: 3200 hektáron termelnek gabonát az állataiknak, 6400 kocát tartanak. A Kurucz lacipecsenye két debreceni üzlettel is rendelkezik: a hagyományos sült kolbász 420 forintba kerül.
Milyen alapon?
Benkő Tibor honvédelmi miniszter korábban elmondta: néhány száz olyan magyar vállalat van, amely különleges jogrendben olyan infrastruktúrát képvisel, ahol a Magyar Honvédségnek szerepe lehet. Feladatuk, hogy a létfontosságú magyar vállalatok üzemelését, biztonságát elősegítsék. Az érintett vállalatokhoz néhány tagú katonai, honvédelmi irányító csoportot küldenek ki. Az irányítócsoportok - melyekben rendőrök és a katasztrófavédelem munkatársai is lesznek - nyomon követik és koordinálják a vállalati munkát. Tevékenységükről rendszeresen jelentést adnak a Honvédelmi Minisztériumban létrehozott irányítócsoportnak, amely az országos operatív törzsnek jelent. A honvédelmi irányítócsoportok feladata kettős: a fizikai biztonság és a működőképesség feltételeinek biztosítása.
Az ellenzék már kifejezte aggodalmait az üggyel kapcsolatban. A Jobbik szerint a magyar jogszabályokban nem létezik olyan, hogy katonákat lehetne veszélyhelyzetben gazdasági társaságokhoz kiküldeni. Egyetlen érintett cég sem jelezte, hogy veszélybe került volna működőképessége. A magyar jogrend lehetőséget ad a kormány számára, hogy közérdekből, adott helyzetekben gazdálkodó szervezeteket akár sokkal mélyebben a felügyelete alá vonjon. Ez már drasztikusabb beavatkozást jelentene, ilyenkor az állam képviseletében teljes egészében felügyelete alá vonhatja a cégeket, ilyenkor kell a jóváhagyásuk minden fontos döntéshez. Amúgy a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. A cégek teljes listája itt olvasható.
Ez a „gig economy.” 
