|
| A török haderő bombázásának füstje száll szíriai területen 2019. október 10-én. Fotó: EPA / Sedat Suna |
Izraeli katonai források szerint a török hadsereg rövid távú célja egy 100 kilométer hosszú és 30 kilométer mélységű biztonsági sáv kialakítása a török-szír határon. De Ankara számára jelenleg a diplomáciai kihívások legalább akkorák, mint a katonaiak. Irak, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek az elmúlt órákban elítélte a szerdán indított török katonai műveletet Északkelet-Szíriában. Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig óvott attól, hogy Ankara etnikai tisztogatást hajtson végre a „hősies kurdok” körében és humanitárius segítséget ígért. Izrael fegyvereket és hírszerzési információkat is fog továbbítani a kurdoknak, de azt Netanjahu nyilván nem veri nagydobra.
Felbőszítették Iránt is
Az iráni házelnök eközben lemondta ankarai útját, az iráni külügyminisztérium elítélte a török beavatkozást, az iráni hadsereg pedig előre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett a török határ közelében. A jelentés szerint szárazföldi csapatok, gyorsreagálású erők és a szárazföldi hadsereg helikopterei is részt vesznek a műveletekben. Belső jelentések szerint bár Erdogan szorosan konzultált Washingtonnal és Moszkvával a beavatkozás előtt, Teheránt teljesen kihagyta az előzetes konzultációból, ami joggal bőszíthette föl a perzsákat, hiszen mindkét ország része az "asztanai folyamatnak" nevezett béketárgyalásoknak Szíria jövőjéről.
Moszkva azért a forma kedvéért felszólította Ankarát: tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek akadályoznák a szíriai rendezést. A Kreml egyben reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Törökország tiszteletben tartja Szíria területi és politikai épségét. Finnország elítélte a török beavatkozást és azonnali hatállyal leállította fegyverszállításait Ankara felé – holott már aláírt szerződése volt drónok szállításáról.
Az amerikai Kongresszus pedig komoly gazdasági szankciókat tervez, egyben olyan büntetőintézkedéseket, mint például amerikai fegyverek szállításának megtiltása. Trump elnök most már mossa kezeit és újra megvillantotta diplomáciai érzékét: kijelentette egy háttérbeszélgetésen, hogy nem aggódik az Iszlám Állam több ezer katonája miatt Szíriában, „mivel azok úgyis Európába szöknek majd”.
Újabb magyar diplomáciai botrány
|
| Káncz Csaba |
A hazai diplomáciát azonban a világon senki sem tudta alulmúlni. A Spiegel szerint a magyar kormány szerda reggel - egyedüli uniós országként - megvétózta azt a deklarációt, amely figyelmeztette volna a török kormányt a szíriai invázió megindításával kapcsolatban. Az EU így csak délután, a török invázió megindulása után tudta elfogadni a dokumentumot, miután az európai fővárosok óriási nyomást gyakoroltak Budapestre. Szíjjártó Péter tegnap megerősítette: jó ideig blokkolták a figyelmeztetést (még ha ez jogilag nem is minősül vétónak).
Nem könnyű megérteni, hogy Orbán miért rúgott bele újonnan hazánk szövetségeseibe, gyengítette újra az európai egységet és próbált megint kedvében járni az iszlamista Erdogannak, aki november 7-én látogat Budapestre - egy éven belül másodszor.
De két kérdésre aztán végképp nem tudjuk a választ:
- szíriai kurd testvéreik magyar diplomáciai elárulását látva hogyan fog az iraki Kurdisztán viszonyulni ezek után a Mol-csoportnak a régióban működő leányvállalata, a Mol Kalegran tevékenységéhez?
- ha Budapest ilyen látványosan támogatja a kurdok autonómiájának vérbe fojtását - mert Ankara azt nemzetbiztonsági kockázatnak tartja -, akkor a magyar kormány milyen alapon követel autonómiát ezek után az erdélyi magyarok számára?
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
