Zelenszkij megjegyezte, hogy egy olyan országgal, mint Oroszország, még a védekezés is nagy feladat és kihívás. Arra reagálva, hogy a Nyugat tavaly hatékonyabb ellentámadásra számított, az elnök hangsúlyozta: az ellentámadás során a katonák életére is gondolni kell.
"A védekezés az első számú feladat. Folytatjuk sikeres műveleteinket a Fekete-tengeren. Nem megyek bele a részletekbe, de lesznek meglepetések az oroszoknak. Egyaránt fontos a déli és a keleti országrész védelme, utóbbiban több mint kétszázezer orosz katona tartózkodik.Természetesen új ellentámadást, új hadműveletet készítünk elő, ami még sok mindentől függ" - emelte ki.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az előző ellentámadás sikeresebb lett volna-e, ha Ukrajna időben megkapta volna a szükséges fegyvereket, Zelenszkij kijelentette: a múltról beszélni nem érdemes. Megerősítette ugyanakkor, hogy Ukrajnának nagy szüksége van Patriot rendszerekre légtere védelmében, és nagy, legalább 300 kilométer hatótávolságú fegyverekre, amelyekről Kijev jelenleg tárgyal partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal. Az elnök szerint most nem kiegyenlítettek az erőviszonyok a harctéren.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna számára fontos, hogy az amerikai kongresszus támogassa az országának nyújtandó további katonai segítséget. "Túlélnek-e az ukránok a kongresszus támogatása nélkül? Természetesen igen, de nem mindannyian. Még nem tudjuk, milyen ára lenne ennek Ukrajna számára, és azt, hogy a világ készen áll-e erre. Ez mindenki számára tragédia volna, nem csak az ukránoknak" - fogalmazott az államfő.
Kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök magától nem vet véget a háborúnak, hacsak el nem veszíti, és meg nem érti, hogy nem hagyják, hogy megszállja Ukrajnát. Kijev ezért nem fog beleegyezni a konfliktus befagyasztásába - szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy kibékülne-e azzal, hogy Ukrajna területének 20 százaléka Oroszország ellenőrzése alatt maradjon, viszont a szuverén terület 80 százaléka a NATO és az EU tagja lenne, az elnök megjegyezte, hogy a médiában hangzottak el ilyen felvetések, de hivatalosan nem.
"Jól ismerjük az Oroszországgal fennálló kapcsolataink alakulását. Volt egy befagyott konfliktusunk, az elején elfoglalták Krímet és a Donbászt, majd voltak dokumentumaink: a minszki megállapodás, a normandiai formátum Németországgal, Franciaországgal és Oroszországgal. Történtek fogolycserék, voltak tűzszüneti megállapodások, vagyis olyasmik, amiket most sok ország követel tőlünk, hogy véget vessünk a háborúnak. Itt azonban nem csak területekről van szó, hanem a biztonságunkról is.
Putyin addig nem áll le, amíg nem veszít ebben a háborúban" - fejtette ki, leszögezve, hogy Ukrajnának egyetlen négyzetméter sem kell egy másik ország területéből. Hangsúlyozta: Ukrajnától ne követeljen senki újabb meddő minszki megállapodást, és nincs szükségük új befagyott konfliktusra sem. Zelenszkij emlékeztetett: csapata elkészített egy béketervet, hogy diplomáciai módot találjon a háború befejezésére. Szerinte ha a dokumentumról megállapodnak, és Ukrajna pozíciója erős lesz, akkor tárgyalásos úton véget lehet vetni a háborúnak. Ismételten hangsúlyozta, hogy a háború diplomáciai befejezése csakis az ukrán béketerv alapján lehetséges, amely előírja az összes, Oroszország által megszállt ukrán terület felszabadítását.
Zelenszkij kijelentette, hogy Donald Trump volt amerikai elnök nem tudja 24 órán belül befejezni az Ukrajna elleni orosz háborút - mint ahogy korábban állította -, és ismét megkérte arra, hogy látogasson el a frontvonalra, nézze meg a saját szemével, és utána fejtse ki elképzeléseit a rendezésről.
Az elnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők vesztesége az ötszöröse az ukrán hadseregének, számokat azokban nem közölt. Valerij Zaluzsnij főparancsnok és az ukrán hadvezetés több tagjának leváltását kommentálva, megismételte, hogy frissítésre, átalakításra és irányváltásra volt szükség a fegyveres erőknél. " Technológiailag fejlettebbeknek, kevésbé bürokratikusoknak és gyorsabbaknak kell lennünk. Az idő esetünkben nemcsak pénz, hanem emberek élete is" - mutatott rá az ukrán elnök.(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 442,38 pontos, 0,29 százalékos csökkenéssel, 150 110,32 ponton zárt hétfőn, a 4iG árfolyama esett. 
