A csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsra való felkészülésként rendezett plenáris vitán az elnök kifejtette: ezzel kapcsolatban vannak még megválaszolandó kérdések, de mindent lehetőséget meg kell vizsgálni. Von der Leyen felszólalásában leszögezte, hogy Oroszország újabb fejezetét nyitotta meg az ukrajnai háborúnak, ismét háborús bűncselekményeket követett el. A civil infrastruktúra elleni célzott támadások azzal az egyértelmű céllal, hogy elvágják a polgárok víz-, áram- és fűtésellátását a tél közeledtével, színtiszta terrorcselekményeknek minősülnek - mondta Ursula von der Leyen, majd hozzátette: "Támogatnunk kell Ukrajnát, amíg csak tudjuk, amíg csak kell, de Európát is meg kell védeni Putyin orosz elnök energiaháborújától".
Mint mondta, az Európai Bizottság határozott jogalkotási keretet javasol a válság kezelésére: ahelyett hogy a tagállamok túllicitálnák egymást, az EU-nak közösen kell gázt vásárolnia, a földgáztárolók feltöltéséhez szükséges mennyiség legalább 15 százalékára vonatkozóan kötelező lesz a kereslet összevonása, az érintett vállalatok gázvásárlási konzorciumot hozhatnak létre.
Hozzátette: néhány tagállam jobban függ az orosz gáztól, mint más tagállamok, különösen a tengerpart nélküli közép-európai országok, de ha integrált ellátási láncaink vannak és a gázellátás akadozik egy országban, akkor az hatással lesz minden tagállamra. "Ezért tehát a gázmegosztás létfontosságú" - hangsúlyozta.
Felhívta a figyelmet, hogy a tagállamok 5 éve kötelesek szolidaritási megállapodásokat kötni régióbéli szomszédiakkal, de eddig 40 lehetséges megállapodásból csak 6 jött létre, ezért - jelentette be - általános szolidaritási megállapodás lép hatályba, amíg az egyéni megállapodások meg nem köttetnek. Elmondta továbbá, hogy az EU-nak még többet kell tennie a kiugró árcsúcsok és az energiapiac manipulálása ellen. Oroszország egy év leforgása alatt 80 százalékkal csökkentette a csővezetékes gázszállításokat, az EU pedig mindeközben megbízható beszállítók révén diverzifikálta beszerzéseit.
"Tizenöt százalékos megtakarítást értünk el, a tárolóinkat 92 százalékig feltöltöttük, ellenálltunk az orosz zsarolásnak. De az ellenállásnak megvan az ára, a háztartások gázszámlája megnőtt, a cégeknek egyre nehezebb fenntartani a versenyképességüket" - tette hozzá.
Véleménye szerint a nagy gazdasági bizonytalanság idejét éljük, és Brüsszel aggódik az európai versenyképesség miatt. "Fel kell gyorsítani a befektetéseket a megújuló energiaforrásokba és az infrastruktúrába is, ugyanis a tiszta energiára való átállás Európa válasza az energiaválságra" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. (MTI)
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
