A tanulmány elkészítésekor 34 ezer embert vizsgáltak meg Vuhanban és más Hupej tartománybeli városokban, illetve Pekingben, Sanghajban és Kuangtung, Csiangszu, Szecsuan és Liaoning tartományokban. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy antitesteket kimutató vérvizsgálat alapján megbecsüljék az átfertőzöttség valós mértékét. A vizsgálatot egy hónappal az után végezték el, hogy a kínai hatóságok bejelentették: megfékezték a járvány első hullámát.
A minták elemzésével megállapították, hogy Hupej tartomány székvárosában, a 11 milliós Vuhanban vizsgáltak szervezetében 4,43 százalékos gyakorisággal fordult a koronavírus-fertőzéskor képződő antitest. A vuhani egészségügyi hatóságok annak idején 50 354 azonosított fertőzöttről tájékoztattak, a szerológiai tesztekből viszont arra lehet következtetni, hogy tízszer többen, közel félmillióan kapták el a fertőzést.
Más Hupej tartományi városokban jelentősen kisebb, csak 0,44 százalékos volt a prevalencia-mutató. A közép-kínai tartományon kívül megvizsgált 12 ezer ember közül csak kettőnek a szervezetében mutattak ki antitestet.
Jen Csung-huang, a kínai külügyi tanács globális egészségüggyel foglalkozó illetékese részben a járvány kirobbanásakor uralkodó káosszal magyarázza azt, hogy a helyi hatóságok a valósnál jóval kevesebb fertőzöttről tájékoztattak, részben pedig azzal, hogy nem szerepeltették a hivatalos kimutatásban a tünetmentes eseteket.
Januárban és februárban elözönlötték a vuhani kórházakat a lázas betegek, de a kórházakban sem a diagnosztizálásukhoz, sem a kezelésükhöz nem volt elegendő munkaerő, illetve teszt és más orvosi eszköz. Ezért sok beteget házaküldtek, egyesek közülük megfertőzték saját családtagjaikat, mások pedig saját otthonukban haltak meg, anélkül, hogy ezt rögzítették volna a hatóságok a hivatalos elhalálozási statisztikákban.
Jen szerint az, hogy más kínai városokban sokkal alacsonyabb volt az antitestek előfordulását mutató arányszám, arról tanúskodik, hogy a kínai járványügyi intézkedések gyorsak és hatékonyak voltak, "kiváltképpen ha New York-hoz hasonló városokban" tett intézkedésekkel hasonlítjuk őket össze.
A CNN felhívja a figyelmet arra, hogy sok országban hasonló volt a helyzet, az antitest-vizsgálatokból utólag kiderült, hogy a fertőzöttek száma jóval magasabb volt a közölteknél. A New York-i egészségügyi hivatal által készíttetett tanulmány például kimutatta, hogy március végére minden hetedik New York-i felnőtt elkapta a vírust, tízszer többen a hivatalos statisztikákban szereplőknél. Egy augusztusi antitest-vizsgálat pedig kimutatta, hogy a megvizsgált 1,5 millió helyi lakos 27 százalékának a szervezetében képződött antitest.
Vuhanban példátlan intézkedéseket hoztak, hogy megfékezzék a gyorsan terjedő vírust, január 23-án a nagyvárost teljesen elzárták a külvilágtól, töröltek minden repülő-, vonat- és buszjáratot, lezárták a városba vezetők főutakat. Magában Vuhanban a hatóságok drákói zárlatot foganatosítottak, több mint két hónapig szünetelt a tömegközlekedés, zárva voltak a boltok, és helyi lakosok milliói nem tehették ki a lábukat otthonukból, még élelmiszerboltba sem mehettek. A vuhaniak azonban nagy árat fizettek a 76 napos zárlatért, különösen azok, akik kórházi kezelésre szorultak, de nem tudtak eljutni az egészségügyi intézményekbe.
Jelentés a háború állásáról – orosz módra. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
