|
| Orbán Viktor és Donald Trump a NATO brüsszeli csúcsértekezletén 2018. júliusában. Eredeti kép: MTI Fotó - Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely |
Kiemelt helyen foglalkozik hétfői címlapján Magyarországgal a Wall Street Journal. Az amerikai lap arról ír, hogy megrendülőben van az USA Magyarországba vetett bizalma, elsősorban azért, mert Orbán Viktor keresztbe tesz az államszövetség Kína- és Oroszország-ellenes lépéseinek. A WSJ szerint Magyarország hiába az USA régi szövetségese, Orbán azt mondta amerikai tisztviselőknek, hogy Ausztriához hasonlóan semleges akar lenni a nagyhatalmak csörtéjében.
Az is mérgesíti az amerikai kormányzathoz fűződő viszonyt, hogy Orbán, bár továbbra is kedveli a NATO-t, és katonai alakulatokkal hozzá is akar járulni a védelemért cserébe, a militáris szövetség és a hagyományosan oroszellenes Ukrajna kapcsolatát már blokkolja, a magyar kisebbség számára kedvezőtlen ukrán oktatási törvényre hivatkozva.
Az USA egyre nagyobb aggodalommal figyeli a globális kínai nyomulást, és nem csak az általános, gyarmatosító jellegű mozgások miatt, de nagyon aggasztja őket a kínai kiberkémkedés is, mely megerősödésének kulcsát egyebek mellett a nagy kínai techvállalatok külföldi terjeszkedésében látják. Orbán ehhez képest pont, hogy kínai internetes befektetőket hív az országba. Orbán álláspontja az, hogy továbbra is üzletelni akarunk Oroszországgal, és elutasítjuk, ha valaki meg akarja nekünk mondani, mi a helyes viselkedés Kínával szemben, valamint, ha azt mondják, hogy Kína ügynökei vagyunk, nyilatkozta a lapnak egy kormányzati forrás.
"Magyarország kihívást jelent, egyre bizonytalanabbak vagyunk abban, hogy számíthatunk még rájuk"
, mondta a WSJ-nek egy amerikai diplomata, akinek több éves tapasztalata van Orbánnal.
Vannak még amerikai diplomaták, akik nem ilyen pesszimisták, David Cornstein amerikai nagykövet például azt mondta, nem látnak problémát a magyar demokrácia helyzetével kapcsolatban - miközben a WSJ emlékeztet arra, hogy a magyar sajtó java része most már Orbán-közelbe került.
A két ország közti bizalom megrendülése kapcsán felemlegetik azt is, hogy a magyar kormány nemrég Washington helyett Moszkvának kedvezett egy súlyos fegyvercsempészeti ügyben, melyben a mexikói drogkartell is érintett volt, és előkerül, hogy Magyarország decemberben bejelentette: az USA helyett Franciaországtól, Németországtól és Svédországtól vásárol harci járműveket, ami nagy csalódást okozott a tengerentúlon.
A Trump-kabinet egyik képviselője azt mondta a WSJ-nek, hogy szerették volna szorosabbra fűzni a kapcsolatot Magyarországgal, és ennek érdekében kezdeményeztek egy védelmi egyezményt, mely biztosította volna, hogy ha amerikai katonák nálunk követnek el bűncselekményt, akkor nem a magyar, hanem az amerikai hadbíróság ítélkezik felettük, illetve rögzítették volna azt is, hogy enyhébb vámszabályok vonatkoznának az USA Magyarországon keresztül szállított katonai rakományaira. Az amerikai fél azt hitte, gond nélkül megszületik a megállapodás, Orbán viszont már hónapok óta csak mismásol, és húzza az időt.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter emiatt múlt héten fel is hívta Orbánt, ám erről a beszélgetésről az amerikai minisztérium több részletet nem közölt. Pompeo az tervezi, hogy a jövő hónapban Budapestre látogat, hogy személyesen is megbeszélje Orbánnal a kényes ügyeket.
145 drón támadta Ukrajnát csütörtök éjszaka, de csak a roncsaik okoztak pusztítást ukrán közlés szerint. 
