Magyarország uniós támogatásoktól eshet el az LMBTIQ közösség jogait csorbító törvénymódosítások miatt – tudta meg a Népszava. Jelenleg az Európai Bizottság (EB) vizsgálja, hogy a jogszabályi változtatások a jogállamisági rendelet hatálya alá esnek-e, azaz az EU pénzügyi érdekeit veszélyeztető módon sértik-e a jogállami normákat.
Az EB annak is utánanéz, hogy a homofóbnak minősített előírások nem mennek-e szembe a közösségi büdzséből származó források odaítélésének a feltételeivel. Minderről az Európai Parlament zöldpárti képviselőinek egy csoportját értesítette írásban Nicolas Schmit szociális és foglalkoztatási politikáért felelős biztos.
Nicolas Schmit szociális és foglalkoztatási politikáért felelős biztos levele felidézi, hogy az uniós testület véleménye szerint a törvényi előírások több uniós szabályt is sértenek, emiatt július közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az akkor megfogalmazott aggályok között szerepelt a diszkrimináció tilalmának Chartába foglalt megszegése is. A biztos levelében emlékeztet rá, hogy az EU-s támogatások felhasználásáról szóló rendelet egyértelműen leszögezi: a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közösségi alapokból támogatott programok és végrehajtásuk megfelel a Charta vonatkozó rendelkezéseinek. Magyarul: uniós pénzből nem lehet olyan projekteket megvalósítani, amelyek során sérülnek az emberi jogok, a meleg közösség jogai.
Az Európai Bizottság azt is vizsgálja, hogy a homofób magyar jogszabályok bármilyen módon veszélyeztethetik-e az EU pénzügyi érdekeit is, ami maga után vonhatja az ugyancsak pénzmegvonással járó jogállamisági eljárás elindítását. A közösségi büdzsé védelmében született és január óta hatályban lévő uniós rendeletet eddig még alkalmazták.
Az első hivatalos értesítéseket néhány héten belül kaphatják meg az érintett tagországok. Nicolas Schmit válaszában nem tesz említést a 2500 milliárd forintos helyreállítási pénzről folyó tárgyalásokról, amelyekről fideszes politikusok azt állítják, hogy a “gyermekvédelmi törvény” miatt rekedtek meg. Brüsszeli nyilatkozók szerint nincs összefüggés a kettő között.
A cégek 27 százaléka biztosítja a home office-t. 
