A KSH adatai szerint 2023 júniusában az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal mérséklődött. A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértünk, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. májusinál 0,9 százalékkal kisebb volt.
2023. júniusban:
- Az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt júniusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
- A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal mérséklődött.
- Az ipari export volumene 4,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 23, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 24 százalékkal bővült.
- Az ipar belföldi értékesítése 20,0, a feldolgozóiparé 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest
- Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,8, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 33 százalékkal csökkent.
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közüla legnagyobb mértékben, 19,1 százalékkal az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 25, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4 százalékkal nőtt.
- A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 16,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 28, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 6,5 százalékkal növekedett.
- A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4 százalékkal visszaesett.
- A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a 11,1 százalékkal . Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a kis súlyú dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,7 százalékkal kisebb lett . A többi nyolc alágazatban 6,1 és 40 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
- A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 20, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékvisszaesett
- Kéthavi csökkenés után a kis súlyt képviselő gép, gépi berendezés gyártása 7,2 százalékkal emelkedett, elsősorban az export növekedésének köszönhetően, miközben a belföldi értékesítés számottevően visszaesett.
- A vegyi anyag, termék gyártása a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltunk
- Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 6,3 százalékos volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,4 százalékos visszaesést Budapesten regisztráltuk.
- A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,1 százalékkal nagyobb volt a 2022. júniusinál. Az új belföldi rendelések 9,6 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 8,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 10,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
2023. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest:
- Az ipari termelés 4,8 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,2, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 17,1 százalékkal kisebb lett.
- A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásábanA többi négyben 3,6 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,5 százalékkal bővült.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
