Bábel
Immár 2,3 milliárd, legalább havi rendszerességgel belépő felhasználóval rendelkezik a Facebook, ami az emberiség közel harmada, és szolgáltatását már 111 nyelven nyújtja. Ezen túl persze a felhasználók egyéb nyelveken is kommunikálhatnak egymással, akár olyanokon, amelyeknek csak pár száz vagy pár ezer beszélője van, igaz, ezeknél a nemkívánatos tartalom is kisebb gond, hisz alig olvassák. A Reuters azonban még 31 olyan nyelvet azonosított, amely szélesebb körben használt, de a Facebook nem nyújt rajtuk szolgáltatást.
A Facebook szabályzata, amely tiltja a gyűlöletbeszédet vagy az erőszakos cselekmények ünneplését, március elejéig csak 41 nyelven jelent meg a 111 közül, így a többi nyelven kommunikáló felhasználók elvileg nem is feltétlenül tudnak róla. A cég 15 ezer embert alkalmaz moderációra, akik összesen 50 nyelven beszélnek, de a cég időnként hivatásos tolmácsokat is igénybe vesz. Robotok is keresik az oda nem illő tartalmat, mégpedig 30 különböző nyelven.
Kicsi-e vagy nagy egy nyelv?
A Facebook szóvivője elmondta, hogy a szabályok lefordítása előtt megvizsgálják, hogy egy adott nyelv eléri-e a kritikus tömeget, és hogy mennyire elsődleges információforrás a Facebook az adott nyelv beszélőinek. A kritikus tömeg kifejezést számszerűen nem részletezte. A választást az is befolyásolja, hogy hol merülnek fel problémák, hol kel tüzet oltani: most a kambodzsai khmer nyelv van betervezve, de most húsvétkor szükségessé vált a Srí lankán használt szingaléz nyelv felvétele is, miután a helyi hatóságok blokkolták az oldalt a terrortámadásokkal kapcsolatos álhírek miatt.
Tavaly Mianmarban merült fel, hogy a Facebookon terjedő gyűlöletbeszéd hozzájárulhatott az etnikai tisztogatásokhoz, ezért le kellett fordítani a szabályzatot burmaira, és felvettek 100 alkalmazottat, aki beszéli a nyelvet. A szóvivő szerint ez a probléma elképesztő kihívást jelent, korábban technológiai cégnek nem kellett ilyen nyelvészeti kihívással szembenézni, sőt, tegyük hozzá, talán semmilyen cégnek.
Egy cenzor, számtalan nyelv
Ha valaki egy árucikket árul valahol, rátesz egy címkét az adott nyelven, esetleg lefordíttatja a használati utasítást. Szolgáltatásoknál hasonló a helyzet, de a közösségi média oldalakon sem volt túl bonyolult, egész mostanáig, amikor egy amerikai cégnek kell megvalósítani egyfajta jó értelemben vett világcenzúrát a világ összes olyan nyelvén, amelyen érdemi hatást tudnak elérni a felhasználók.
Ez a probléma valószínűleg jelentkezni fog másoknál, is, mint például a Twitter, de miután a Facebook terjedt el az emberiség harmadánál, érthetően ez a platform az, ahol a rosszindulatú felhasználók is a legaktívabbak, ráadásul a világ eldugott sarkaiban, helyi konfliktusokban is. Újfajta kihívás, amit megkerülni csak úgy lehetne, ha a cég csak a főbb nyelveken működne (ráadásul bevétele túlnyomó része is ezekből származik), de ezt most már globális mivolta miatt nem teheti meg, és nem vetne jó fényt a cégre, hogy az országok egy része kénytelen lenne betiltani.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
