A közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában 2024-ben jelentősen csökkentek. Az előző évhez képest mintegy negyedével, mintegy 100 milliárd euróról alig több mint 75 milliárd euróra csökkent a befektetési érték – derül ki a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (wiiw) friss jelentéséből. A csökkenés a régió uniós tagállamaiban is 24 százalékos volt – amiről az MTI számol be.
A külföldi közvetlen befektetések visszaesése különösen súlyosan érintette Lengyelországot, ahol 48 százalékos volt a csökkenés.
Fotó: Privátbankár/Wéber Balázs
„A német ipar válsága és a Donald Trump második elnöki ciklusával kapcsolatos bizonytalanságok tavaly nyilvánvalóan éreztették hatásaikat a régióban” – mondja Olga Pindyuk, a wiiw közgazdásza, a jelentés szerzője.
Ukrajnában a csökkenés 26 százalékos volt, azonban az országot a háború miatt külön esetnek kell tekinteni.
Az általános negatív tendencia ellenére egyes országokban nőtt a külföldi befektetések összege, elsősorban kínai vállalatok szlovákiai és magyarországi elektromos autó és akkumulátor gyártó projektjeinek köszönhetően.
Csehországban 7,9 százalékkal, Horvátországban 38,7 százalékkal, Magyarországon 5,1 százalékkal, Litvániában 28,8 százalékkal nőttek tavaly a külföldi befektetések. Szlovákiában az előző évinek a tízszerese volt a beruházási érték.
A német vállalatok jelentősen csökkentették beruházásaikat a régióban. 2024 második negyedéve és 2025 első negyedéve között a tőkebefektetések felére, 5,4 milliárd euróra csökkentek, a projektek száma pedig 21 százalékkal, 203-ra esett vissza. Az osztrák vállalatok 1,4 milliárd euróval stabilan tartották beruházási volumenüket, de a projektek számát 49-ről 34-re csökkentették.
A kínaiak itt vezetnek
A régió legnagyobb tőkeberuházója Kína volt tavaly 11,2 milliárd euróval.
Az újonnan bejelentett projektek tekintetében Lengyelország vált a legfontosabb befektetési célponttá Kína számára a régióban, az elmúlt négy negyedévben 65 kínai zöldmezős beruházásból összesen 12-t vonzott – kétszer annyit, mint az előző négy negyedévben. Ezzel egy szintre került Törökországgal, amely szintén 12 új projektet vonzott Kínából. A két ország együttesen a régióban megvalósuló összes kínai projekt mintegy harmadát, 37 százalékát adja.
A kínai beruházások tőkeértékében azonban egészen más a helyzet: ezek oroszlánrészét Törökország és Kazahsztán kapta 34 és 26 százalékkal, míg Lengyelország a tőkeértéknek csak 3 százalékát.
