A választások előtti utolsó rádióinterjúját adta péntek reggel Orbán Viktor. A kormányfő az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, „már a lehetőségek végén vagyunk, a béke megtartásának utolsó lehetőségeit éljük”. Úgy véli, az európai parlamenti (EP) választáson „kapunk egy esélyt”, és kérdés, milyen lesz a „háború- és békepártiak aránya”.
Fotó: Juhász Gábor
Orbán Viktor szerint így is várni kell novemberig, az amerikai elnökválasztásig, és Trumppal, valamint „egy jó EU-s választással” lehet csinálni egy transzatlanti békekoalíciót, amivel meg lehet állítani a háború eszkalációját.
A nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről a kormányfő azt mondta: ezek sem fenyegetések, hanem faktumok. „Látható, hogy gyorsuló ütemben haladunk a nyílt konfliktus felé” – vélte.
Orbán Viktor úgy látja, megpróbálják elhallgattatni a békepárti hangokat, itt utalt Robert Fico meglövésére, illetve ara, hogy egy ideig nem volt elérhető a közösségi médiában a Békemenet végén elmondott beszéde. Utóbbi eseményről azt mondta, „barátságos közeg volt, a többi magyar ember, még a baloldaliak nagy része is ellenzi a háborút”, szerinte csak a vezetőik akarják a harcot.
Orbán Viktor szerint a koalíciós kormányzás különböző érdekekről szól, de Magyarországon „egy a tábor, egy a zászló”. Hozzátette, tudják védeni a magyarok szuverenitását és nem engedik, hogy beletolják Magyarországot a háborúba.
A kormányfő azt mondta, a NATO nehezebb ügy, mint az EU, ki kell maradni az ukrajnai misszóból. Úgy látja, ha nemzeti hatáskörből a NATO-parancsnok hatásköre alá helyezzük Magyarországot, akkor elvesztjük szuverenitásunkat. „Le kell tárgyalnunk a leendő főtitkárral. Nekünk jogunk van ragaszkodni a NATO alapszerződéséhez” – mondta a miniszerelnök.
Orbán Viktor szerint az emberek akaratukon kívül finanszírozzák a háborút, mint fogalmazott, „már most is rengeteget veszítettünk, pedig mi kívül vagyunk a háborús pszichózison”. Az inflációt, az energiaárak emelkedését, a magas hitelkamatokat, a szállítási és biztosítási költségek megugrását a magyar kormányfő mind a háború rovására írta.
A Budapest Airport többségi üzletrészeinek visszavásárlásáról a miniszterelnök azt mondta, „háborús helyzetben mégiscsak jobb, ha a reptér magyar tulajdonban van”, ilyen vagyontárgyból csak egy van. Mint mondta, profikat kell bevonni a működtetésbe, ezért társultak a franciákkal, majd később jönni fognak a katariak is.
(Index, 24.hu)
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
