A Kínából, Oroszországból, és immár az Egyesült Államokból érkező növekvő fenyegetések közepette Emmanuel Macron egy európai újságíróknak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: a kontinens számára eljött az „ébresztő” pillanata – számol be róla a BBC.
„Készen állunk arra, hogy hatalommá váljunk? Ez a kérdés a gazdaság és a pénzügyek területén, a védelem és a biztonság terén, valamint a demokratikus rendszereink vonatkozásában is” – mondta.
Fotó: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin
Közös beruházási hitel
Macron megismételte felhívását az uniós szinten közösen felvett hitelek mellett, amelyek révén több száz milliárd eurót lehetne előteremteni ipari beruházásokra.
„Eljött az idő egy közös adósságkapacitás elindítására, hogy finanszírozzuk a jövőbeni kiadásainkat – jövőbe mutató eurókötvényekre van szükség. Nagyszabású európai programokra van szükségünk a legjobb projektek finanszírozására” – mondta.
A hasonló felvetések korábban szkepticizmust váltottak ki Németországban és más országokban, amelyek úgy vélik, Franciaország Európára akarja hárítani azt a pénzügyi terhet, amelyet – reformok hiányában – egyedül nem képes viselni.
Macron elismerte, hogy Franciaországnak „soha nem volt kiegyensúlyozott modellje, ellentétben bizonyos északi gazdaságokkal, amelyek inkább a felelősségérzetre épülnek. És soha nem hajtottunk végre olyan reformokat sem, mint amilyeneket a 2010-es években Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban indítottak el, amelyek ma már kézzelfogható eredményeket hoznak.”
Ugyanakkor hangsúlyozta: a világ pénzügyi piacain egyre nagyobb az igény a közös európai adósság iránt, amelynek kibocsátására az EU jelenleg nincs felkészülve.
„A világpiacok egyre inkább félnek az amerikai zöldhasútól [dollártól]. Alternatívákat keresnek…
A befektetők számára világszerte óriási vonzerőt jelent a demokratikus jogállam. És amikor ránézek a mai világra, az egyik oldalon ott van a tekintélyelvű Kína, a másikon pedig az Egyesült Államok, amely egyre inkább eltávolodik a jogállamiságtól.”
Macron szerint a 27 tagú Európai Uniónak évente 1,2 billió euróra lenne szüksége ahhoz, hogy befektessen a létfontosságú ágazatokba: a biztonságba és védelembe, a tiszta energiába és a mesterséges intelligenciába.
Iparpolitika
Az EU-t arra szólította fel, hogy „védje meg” ezeket és más iparágakat. „A kínaiak ezt teszik, az amerikaiak is. Európa ma a világ legnyitottabb piaca.
Ezzel szemben nem azt mondom, hogy protekcionistának kellene lennünk. Inkább a következetességről van szó – vagyis arról, hogy ne kényszerítsünk saját termelőinkre olyan szabályokat, amelyeket a nem európaiakra nem alkalmazunk.”
„Ma Európa óriási kihívással néz szembe egy rendezetlen világban” – mondta.
„A klímaváltozás gyorsul. Az Egyesült Államok – amelyről azt hittük, örökre garantálja a biztonságunkat – többé nem biztos ebben. Oroszország állandó olcsó energiát ígért, de ez három éve megszűnt. Kína pedig… egyre keményebb riválissá vált.”
„Ma mi, európaiak, magunkra vagyunk utalva. De itt vagyunk egymásnak. 450 millióan vagyunk. Ez óriási. Számomra a hatalommá válás az európai kaland beteljesülése.”
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
Hatalomigenlés
„Azért jöttünk össze, hogy megakadályozzuk a háborút, azért jöttünk össze, hogy piacot építsünk. De mindig megtiltottuk magunknak, hogy a hatalomra gondoljunk.”
A Washingtonnal Greenland ügyében kialakult legutóbbi szembenállásról – amelynek végén Donald Trump amerikai elnök látszólag visszalépett a dán terület annektálásával kapcsolatos fenyegetésektől – Macron azt mondta: az európaiaknak nem szabad bedőlniük.
„Egy válság végén van egy gyávaságra utaló hajlam arra, hogy hátra dőljünk, és azt mondjuk: ‘huh’. Voltak fenyegetések és megfélemlítés, majd hirtelen Washington enged, és az emberek azt hiszik, vége van. Egy pillanatig se higgyenek ebben” – figyelmeztetett a francia elnök.
Az eladók kapcsoltak, a vevők szunnyadnak. 
