- Az ukrán légierő vasárnap este három, Oroszországból indított Sahed drónból kettőt lelőtt – közölte az ukrán hadsereg hétfőn. A vezérkar további részleteket nem közölt.
- Nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal mért csoportos csapást az ukrán energetikai infrastruktúra és gázkitermelés létesítményeire az orosz légierő – közölte vasárnap az orosz védelmi tárca. A minisztérium szerint a támadás fegyvert, hadfelszerelést és lőszert gyártó és javító hadiipari létesítmények működését szakította meg.
Fotó: MTI / AP / Telegram Channel of head of the Kingisepp district administration Yuri Zapalatskiy
- Az Ukrajna délkeleti részén fekvő Donyeck régióban a helyi rendőrség közölte, hogy az orosz ágyúzás 14 várost és falut ért, és két halottról számoltak be Krasznohorivkában, az oroszok kezén lévő Donyeck regionális központtól nyugatra.
- Az orosz erők vasárnap 39 alkalommal bombázták a Szumi terület határ menti területeit és településeit – közölte az ukrán helyi regionális katonai közigazgatás. Összesen 157 robbanást regisztráltak, amelyek tüzérségi lövedékekből, aknavetőkből, robbanó drónokból, drónok által ledobott aknákból és gránátokból, valamint helikopterekről kilőtt rakétákból származnak. Szumijt az elmúlt hetekben orosz támadások sújtották, evakuálásra kényszerítve a lakosságot.
- Franciaország külügyminisztere szerint Kínának világosan kell beszélnie Oroszországgal az ukrajnai háború miatt. „Elvárjuk, hogy Kína nagyon világos üzeneteket küldjön Oroszországnak” – mondta Emmanuel Macron külügyminisztere, Stephane Sejourne, miután Pekingben találkozott kínai kollégájával, Wang Yivel. „Meggyőződésünk, hogy nem lesz tartós béke, ha nem tárgyalnak az ukránokkal. „Nem lesz biztonság az európaiak számára, ha nem lesz a nemzetközi joggal összhangban lévő béke”.
- Kijevben tüntetők az azovi dandár ukrán hadifoglyainak szabadon bocsátásáért demonstráltak. A fogságba esett katonák hozzátartozói és barátai, néhányan katonai ruhába öltözve, transzparenseket mutatva a járókelőknek.
- Az orosz hatóságok nyomozása kimutatta, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadás és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pardig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium. „A március 22-én Krasznogorszk városban elkövetett, az egész világot sokkoló véres terrorcselekmény korántsem az első terrortámadás, amelyet hazánk ellen az utóbbi időben végrehajtottak. Az orosz illetékes hatóságok által elvégzett nyomozás kimutatta, hogy mindezen bűncselekmények nyomai Ukrajnába vezetnek” – állította az orosz külügyminisztérium. „Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium átadta az ukrán hatóságoknak a terrorista merényletek elleni nemzetközi egyezmény és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény szerinti követeléseket az összes olyan személy azonnali letartóztatására és kiadatására vonatkozóan, akik részt vettek ezekben a terrortámadásokban” – tette hozzá a tárca.
- Értelmetlennek minősítette és visszautasította Oroszország arra vonatkozó követeléseit vasárnap az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), hogy Kijev adja át Moszkvának az oroszországi terrortámadások érintettjeit. Az SZBU reagálásában közölte: Moszkva „elfelejtette”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. „Terrorizmusról szóló nyilatkozatok különösen cinikusnak hatnak egy terrorista országtól” – hangoztatta az SZBU. „Mindezért bármiféle szavak az orosz külügyminisztériumtól értelmetlenek” – tette hozzá.
(MTI, The Guardian)
Túszejtés vagy pénzmosás? 
