Valamivel alacsonyabb volt a részvételi arány a lengyel elnökválasztás első fordulójában vasárnap délig, mint az előző választásokon, egyelőre a szavazásra jogosultak 20,28 százaléka élt választójogával – tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).
Az előző, 2020-as elnökválasztáson ilyenkor 24,08 százalékos, a 2023-as parlamenti választáson pedig 21,51 százalékos volt a részvételi arány.
A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig 60 százalék feletti részvételi arányt jeleztek előre.
Összesen közel 29 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön több mint 500 ezren regisztráltak.
A 2020-ös elnökválasztás első fordulójában összesen a jogosultak 64,5 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos elnökválasztási részvételt 1995-ben mérték. A 2023-as parlamenti választásokon pedig 1989 óta rekordmagas, 74,38 százalékos volt a részvétel.
A PKW elnöke, Sylwester Marciniak a sajtóértekezleten négy szabálysértésről is beszámolt, köztük a legsúlyosabb az volt, hogy a dél-lengyelországi Bielsko-Biala városában az egyik szavazóhelyiségbe egy „agresszív férfi” rohant be, és megharapta az egyik választóbizottsági tag karját. A támadót őrizetbe vették. Az észak-lengyelországi Szczecin városában egy 97 éves asszony szívinfarktust kapott a szavazóhelyiségben, és elhunyt. A tragikus esemény nem volt hatással a választási folyamatra – mondta el Marciniak.
Az országban péntek éjfél óta kampánycsend van érvényben, ezt vasárnap délelőtti rendőrségi közlés szerint 122 alkalommal megsértették, az egyik esetben Arkadiusz Myrcha igazságügyi miniszterhelyettes érintett egy X-bejegyzés miatt.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 3,26 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig.
