Az amerikai külügyminisztérium álláspontja szerint is átalakították a jelentést, mégpedig annak érdekében, hogy „eltávolítsák a felesleges részeket és növeljék az olvashatóságot” – írja a portál. Feltűnő a jelentésben az is, hogy jóval kevesebb kritikát fogalmaz meg az Egyesült Államok egyes szövetségeseivel, például Izraellel és El Salvadorral, mint például Brazíliával, Dél-Afrikával vagy akár az Egyesült Királysággal szemben.
A jelentés Izraelről, Ciszjordániáról és Gázáról szóló rész szerint a folyamatos háború „az emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos bejelentések számának növekedéséhez vezetett”, álláspontjuk szerint azonban „a kormány több hiteles lépést tett az emberi jogokat sértő tisztviselők azonosítása érdekében”.
A jelentés háborús bűnökkel vádolja a Hamászt és a Hezbollahot is, azt ugyanakkor nem említi meg, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Yoav Gallant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász parancsnoka ellen.
Bevédik a deportálások célpontjaként elhíresült, az Amnesty International által embertelen fogvatartási körülményekkel vádolt El Salvadort is, mondván „nincsenek hiteles jelentések jelentős emberi jogi jogsértésekről”.
Dicsérik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt
„Az év során nem történt jelentős változás az emberi jogi helyzetben Magyarországon. Nem érkezett hiteles jelentés jelentős emberi jogi visszaélésekről.
A kormány hiteles lépéseket tett az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása és szankcionálása érdekében, és meghatározta azokat a területeket, ahol javulásra van szükség” – olvasható a Magyarországra vonatkozó emberi jogi jelentésben. Ennek a sajtószabadságról szóló fejezetében – amely a jelentés szerint biztosítva van Magyarországon – a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról is szó esik, kritikát ezzel kapcsolatban sem fogalmaznak meg.
A hivatal a jelentés szerint „bűnüldöző szervek segítségével a külföldi szereplőkkel kapcsolatban álló szervezeteket vette célba.” Megemlítik a Szuverenitásvédelmi Hivatal tavalyi, Átlátszóval és Transparency International-lel szemben indított vizsgálatát is. Ezzel kapcsolatban azt írják még, hogy a vizsgálat végén megszületett jelentés arra jutott, az „Átlátszó külföldi finanszírozást fogadott el, és olyan tevékenységekben vett részt, amelyek célja az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolása volt, valamint egy komplex nemzetközi hálózat része volt, amely finanszírozói érdekeit képviselte, és ezzel jelentős politikai, gazdasági és társadalmi kárt okozott az országnak.”
Hajszálra a lélektani szinttől a magyar fizetőeszköz. 
