A 2026. szeptember 30-i határidőig minden uniós tagállam benyújtotta az Európai Bizottságnak az utolsó kifizetési kérelmét a NextGenerationEU központi eleme, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében. A tagállamok által az RRF indulása óta benyújtott kérelmek így már lefedik a teljes, 360 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási és 213 milliárd eurós hitelkeretet.
Az RRF végrehajtási időszaka 2026. augusztus 31-én ért véget, a tagállamoknak addigra kellett teljesíteniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben vállalt mérföldköveket és célokat.
Így zárul le azoknak a reformoknak és beruházásoknak az öt éve, amelyeket – a Covid19-világjárványra, valamint a példátlan gazdasági és energetikai kihívásokra válaszul – az EU támogatott és a tagállamok hajtottak végre. Az RRF révén a tagállamok egy nagyon nehéz időszakban is támogatták a gazdasági tevékenységeket, hozzájárultak a munkanélküliség rekordalacsony szinten tartásához, és felgyorsították a megújuló energiába, az energiahatékonyságba és a tiszta technológiákba történő stratégiai beruházásokat.
Fotó: DepositPhotos.com
Októberi kötelezettségszegési eljárási csomag
A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatait tartalmazó rendszeres csomag keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiket. Ezeknek a különböző uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását. A Bizottság Magyarországra vonatkozóan az alábbi ügyekben hozott határozatot:
- Az autópálya-koncessziós szerződések odaítélése során az uniós szabályok betartása
- A büntetőeljárás során a gyanúsítottak és a vádlottak költségmentességére vonatkozó uniós szabályok helyes átültetése
- A nemzeti épületfelújítási terv tervezetének benyújtása
- A Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében
- Hatékony, arányos és elrettentő erővel bíró szankciók életbe léptetése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv által lefektetett szabályok megsértése esetére
- Az uniós és EGT-országok államkötvényeiből származó kamatjövedelem diszkriminatív adóügyi megítélésének megszüntetése
- A behozatalra vonatkozó központi vámkezelési rendszer valamennyi funkciójának bevezetése.
A Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében
Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mivel az nem lépett fel az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértésével szemben.
A Bíróság ítéletében megállapította, hogy az egyik tagállam beruházója valamely másik tagállamban eszközölt beruházásaival kapcsolatos jogvitát olyan választottbíróság elé vigye, amelynek hatáskörét e tagállam elfogadta.
A Bizottság úgy véli, hogy a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, így következésképpen annak leányvállalatai felett is, még abban az esetben is, ha az érintett vállalatok
magánjogi szervezetek. A Mol, illetve annak leányvállalatai által tanúsított magatartás ezért a magyar államnak tudható be. Magyarország tehát lehetővé tette bizonyos állami ellenőrzés alatt álló vállalatok számára, hogy megkerüljék az uniós jog szerinti – többek között a beruházók és a tagállamok közötti választottbírósági eljárással kapcsolatos – kötelezettségeiket.
A Mol megsértette az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó tilalmat.
Először is, a Mol az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján beruházó és állam közötti választottbírósági eljárást indított egy másik tagállammal szemben; másodszor, a másik tagállammal szemben hozott, az uniós jogot sértő ítéletet követően egy harmadik országbeli bíróságot is felkért arra, hogy ismerje el és hajtsa végre az említett – a Mol számára kedvező – EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági ítéletet. Az uniós jog arra kötelezi a Mol-t, hogy ne igyekezzen érvényt szerezni az ítéletnek, mivel az ellentétes az uniós joggal.
A Bizottság 2025 decemberében felszólító levelet, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország továbbra is megsérti az uniós szabályokat, úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
Közben a MOL-csoport sajtóosztálya jelezte, hogy nem értenek egyet a döntéssel
Közleményükban azt írják, hogy a MOL-csoport nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével és álláspontjával.
Horvátország a MOL-csoporttal állt perben, a nemzetközi választottbírósági eljárás pedig kártérítést ítélt meg a MOL javára, amely – miután a horvát fél nem hajtotta végre az ítéletet – a kamatokkal és költségekkel együtt 286 millió dollárra emelkedett. Ez a választottbírósági eljárás már jóval az Európai Bizottság által hivatkozott uniós jogvita és az annak alapjául szolgáló jogértelmezés kialakulása előtt megindult – írták jogértelmezésükben.
A MOL álláspontja szerint a Horvátországgal fennálló jogvita rendezésének útja a jogerős választottbírósági ítélet végrehajtása és az annak alapján járó összeg megfizetése. A MOL és Horvátország közötti több választottbírósági eljárás is lezajlott, amelyben a MOL és Horvátország is fellépett kezdeményező félként. Az eljárások minden esetben a MOL-nak adtak igazat – zárul a magyar olajcég közleménye.
