A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a felülvizsgálatot Sir Keir Starmer miniszterelnök kezdeményezte, és a kijelölt szakértői bizottság 2025 első felében teszi közzé jelentését. A testületet Lord George Robertson volt brit védelmi miniszter, a NATO egykori főtitkára vezeti.
A védelmi tárca keddi ismertetése szerint a felülvizsgálat fő célkitűzései közé tartozik az önálló brit nukleáris elrettentő kapacitás fenntartása és korszerűsítése, Nagy-Britannia nemzetbiztonságának erősítése és az orosz agresszió elleni ukrán küzdelem támogatása. John Healey védelmi miniszter a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában a brit fegyveres erők kiüresítésével, pazarló közbeszerzési gyakorlattal és a morál elhanyagolásával vádolta az előző, konzervatív párti brit kormányt.
A brit szárazföldi haderő személyi állományának létszáma 102 ezerről 73 ezerre csökkent azóta, hogy a Konzervatív Párt 2010-ben kormányra került. Védelmi szakértők gyakran idézett érvelése szerint a brit hadsereg a napóleoni háborúk ideje óta nem volt olyan kis létszámú, mint most.
Fotó: EPA / ANDY RAIN
A stratégiai felülvizsgálat keddi bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában Keir Starmer miniszterelnök is a hadsereg kiüresítésével vádolta az előző brit kormányt és közölte, hogy az új munkáspárti kormány felelősségteljesen ugyan, de növelni fogja a védelmi kiadásokat, tekintettel a veszélyesebbé, ingatagabbá vált világhelyzetre.
A tárca keddi ismertetésében is szerepel a munkáspárti kormány által már a választások után hangoztatott célkitűzés, amely szerint az új brit védelmi stratégia központi eleme a "NATO mindenekelőtt" hozzáállás lesz. A védelmi minisztérium felidézi: Starmer kötelezettséget vállalt arra, hogy Nagy-Britannia a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait.
David Lammy brit külügyminiszter és John Healey védelmi miniszter a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban megjelent minapi közös cikkében a többi NATO-tagországot is arra kérte, hogy a 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást jelöljék ki új célként, tekintettel arra, hogy az észak-atlanti szövetség globális kiterjedésű és növekvő, hagyományos és hibrid formákat öltő fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.
Közben a The Guardian arról ír, hogy az Egyesült Királyság kész „szorosabb, érettebb” kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére az EU-val. A kormányfő a választási kampány során ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Királyság az ő élete során ne csatlakozzon újra az EU-hoz. Ehelyett a Munkáspárt kiáltványában elkötelezte magát, hogy szorosabb kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat épít ki a 27 tagú tömbbel, többek között egy állat-egészségügyi megállapodás, a turnézó művészek támogatása és a szakmai képesítések kölcsönös elismerése révén. Starmer szerényebb reformokra és melegebb hangnemre támaszkodik Brüsszellel.
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
