Nagy-Britannia új kormánya kedden megtette az első lépést a köz- és magánberuházások ösztönzésére és a gazdaság modernizálására, létrehozva egy Nemzeti Vagyonalapot (NWF) a meglévő állami ügynökségek fölé, továbbá pénzeket is szabadított fel, azonnali felhasználásra. Keir Starmer miniszterelnök és pénzügyminisztere, Rachel Reeves remélik, hogy több tízmilliárd font magántőkét vonzanak az új és növekvő iparágakba, hogy felgyorsítsák a gazdaságot és elérjék a zéró karbonkibocsátás célját - számolt be róla a Reuters.
Fotó: wikipedia
„Nagy-Britannia nyitott az üzletre – és megkezdődött a munka a változásért” – mondta Reeves, amikor bejelentette a beruházások növeléséért felelős állami intézmények új struktúráját, egy nappal azután, hogy ismertette a kormány terveit a lakásépítés fellendítésére és az új infrastruktúra beruházások előtt tornyosuló akadályok lebontására.
A kormány 7,3 milliárd font közpénzt allokál a meglévő, az Egyesült Királyság Infrastruktúra Bankján keresztül az alapba, hogy a befektetések azonnal megkezdődhessenek. Remélik, hogy ennek háromszorosát vonzzák magántőkéből olyan területekre, mint a kikötők fejlesztése, a hidrogén-, az autó-, és az acélipar. A Brit Üzleti Bankot is összehangolják az új alappal.
A kormány új jogszabályokat fog előterjeszteni, hogy az alapot törvényben rögzítsék, állandó intézménnyé téve azt – közölte a Pénzügyminisztérium.
Szükség van a beruházások fellendítésére
Nagy-Britanniának valószínűleg évi 50-60 milliárd fontnyi további beruházásra lesz szüksége a zéró kibocsátási célok eléréséhez. Starmer – aki a múlt heti parlamenti választásokon fölényes győzelemre vezette a Munkáspártot – igyekezett eloszlatni a párt „adóemelés és költekezés” imázsát és magánbefektetőket vonzani.
Az országban a vállalati beruházások gyengék voltak a 2016-os Brexit-szavazás óta, amely éveken át tartó politikai instabilitást váltott ki. Az ország nagy része Londonhoz képest elmarad a termelékenység terén. Az új alap hosszú távú működtetésének, kezelésének és tőkeelosztásának részleteit a következő hónapokban határozzák meg, miután a kormány áttekintette a tanácsadók ajánlásait.
A kormány fejlesztési intézményeinek szereptisztázása szintén kritikus volt a befektetők számára, mondta Rhian-Mari Thomas, a tanácsadók vezetője és a Green Finance Institute vezérigazgatója.
A London School of Economics tudósai korábban figyelmeztettek arra a kockázatra, hogy az Nemzeti Vagyonalap munkája átfedésbe kerülhet a meglévő állami befektetési testületek tevékenységével.
A Munkáspárt azt is tervezi, hogy létrehozza a Great British Energy nevű új állami energiaipari vállalatot.
Hogyan működik majd az alap?
Az Egyesült Királyság nemzeti vagyonalapja a „jövő új iparágaiba” fog befektetni és elősegíti növekedésüket, mondta a Pénzügyminisztérium, továbbá ösztönözni fogja a magánszektort is, hogy pénzüket ilyen ágazatokba fektessék - írja a Sky News. Az alapot a három éve alapított az Egyesült Királyság Infrastruktúra Bankja fogja kezelni.
A kormányzati finanszírozás kezdetben segíthet pénzt terelni olyan projektekbe, amelyeket a befektetők máskülönben nem támogatnának, reméli a kormányzat.
A választások előtti időszakban a Munkáspárt kiválasztott hidrogénipari projekteket és nehezen dekarbonizálható iparágakat, mint például az acélipar, mint potenciális kedvezményezetteket.
A jövő tiszta energiaiparágaiban várhatóan több ezer munkahely jön létre a nemzeti vagyonalap segítségével, mondta Ed Miliband, energiabiztonsági és zéró kibocsátási államtitkár. Ezzel a finanszírozási megoldással az Egyesült Királyság energiafüggetlensége is növekedni fog, és kezelni fogják a klímaváltozást is, tette hozzá.
„A nemzeti vagyonalap átalakítja a köz- és magánkockázat-megosztást, biztosítva a magánbefektetőknek a szükséges bizalmat ahhoz, hogy finanszírozzák a növekedést elősegítő technológiákat és infrastruktúrát, és új munkahelyeket teremtsenek” – mondta Rhian-Mari Thomas, a nemzeti vagyonalap munkacsoportjának elnöke és a Green Finance Institute vezérigazgatója.
A Pénzügyminisztérium szerint az egész Egyesült Királyságban a hatékony működés érdekében a nemzeti vagyonalap helyi partnerekkel, ezek között polgármesterekkel fog együttműködni.
Az alap munkája kedden reggel kezdődött, amikor Rachel Reeves pénzügyminiszter és Ed Miliband államtitkár összehívták az alapot menedzselő munkacsoportot.
A szakszervezetek üdvözlik
„Ez a bejelentés megmutatja az acél-, autó- és energiaipari dolgozóknak, hogy a Munkáspárt komolyan veszi az ipari bázisunkba és az azoknak helyt adó városokba történő befektetést. A közberuházás sürgető, első lépés a stratégiailag fontos iparágak erősítésében, amelyeket az elmúlt 14 évben elhanyagoltak” – mondta Paul Nowak, a Szakszervezetek Kongresszusának (TUC) főtitkára.
„A szakszervezetek szívesen dolgoznának együtt a kormánnyal és a munkaadókkal azon, hogy biztosítsák, hogy az új beruházások 650 ezer minőségi munkahelyet, erősebb növekedést és klímavédelmi intézkedéseket eredményezzenek, amelyekre a dolgozó embereknek szükségük van” - tette hozzá.
Arccal a befektetők felé
Reeves elmondta, hogy az alap lényegében „személyre szabott szolgáltatóként" fog működni a befektetők és vállalkozások számára, akik Nagy-Britanniába szeretnének befektetni, egy helyen felkínálva egy egész spektrumot. A befektetéseket ezután a meglévő Egyesült Királyság Infrastruktúra Bank kezeli majd, amelyet az HSBC korábbi vezérigazgatója, John Flint vezet - emeli ki a The Guardian.
Reeves kedden, a Downing Street 11-ben jelentette be az alap elindításának hírét, miután találkozott a projektet vezető speciális munkacsoportot alkotó londoni vezetőkkel. A résztvevők között volt Amanda Blanc, az Aviva vezérigazgatója; Paul Thwaite, a NatWest vezérigazgatója; Coimbatore Sundararajan Venkatakrishnan (röviden Venkat), a Barclays vezérigazgatója; és Mark Carney, a Bank of England volt kormányzója.
A Munkáspárt hónapok óta dolgozik a Nemzeti Vagyonalapon, márciusban nevezte ki a munkacsoportot, hogy kidolgozzák, hogyan teljesítsék azt, ami a párt alapvető választási ígéretévé vált a múlt heti választások előtt.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy egyértelmű különbséget tegyenek a Nemzeti Vagyonalap és a Great British Energy között, amely a Munkáspárt által javasolt másik állami tulajdonú vállalat.
Míg a GB Energy a „tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia előállítására” összpontosít, a Nemzeti Vagyonalapon keresztül történő beruházások célja, hogy 1,8 milliárd fontot irányítsanak a kikötőkbe, 1,5 milliárd fontot az óriásüzemekbe, beleértve az elektromos járműveket gyártókat is, 2,5 milliárd fontot a tiszta acéliparba, 1 milliárd fontot a szén-dioxid-leválasztásra és 500 millió fontot a zöld hidrogénre.
A stabil kormányt szeretik a befektetők
Reeves elmondta, hogy az új kormány kedvező helyzetben van a befektetések vonzására, a más nagy nyugati gazdaságokban tapasztalható politikai bizonytalanság közepette.
„Azt hiszem, hosszú idő óta először a befektetők Nagy-Britanniára úgy tekintenek majd, mint egy stabil kormánnyal rendelkező országra. Világos tervvel rendelkezünk, és világos mandátummal a választások eredményeként. És ez különböztet meg minket ma a világ számos más országától” – húzta alá Reeves.
A Nemzeti Vagyonalap hivatalos vezetőjét még nem nevezték ki. A kormány közölte, hogy további részletekkel áll elő a pénzügyminisztérium által az év későbbi részében megrendezendő nemzetközi befektetési csúcs előtt.
Felpörgetnék a védelmi beszerzéseket. 
