Az új szabályok értelmében a családegyesítés kérelmezőinek mostantól a garantált minimáljövedelem 110 százalékát kell igazolniuk – ez jelenleg 2 323 euró havonta – valamint további 10 százalékot minden eltartott családtag után.

Ez az összeg a korábbi jövedelmi elvárásokhoz képest jelentős emelkedés, adta hírül az MTI.

A törvény továbbá megszünteti vagy jelentősen lerövidíti azokat az időszakokat, amelyek alatt a menekült családtagok korlátozás nélkül csatlakozhattak hozzátartozóikhoz Belgiumban. Emellett megnöveli az újonnan érkezők által letelepedés után kötelezően kivárandó időt, mielőtt családtagjaik számára kérvényezhetnék a beutazást. A családegyesítés minimumkorhatárát is megemelték 21 évre.

A javaslatot a kormánykoalíció pártjai, valamint a jobboldali Flamand Érdek és a liberális Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD) is támogatta. Az ellenzék többi része – köztük a zöldek és szocialisták – elutasította a jogszabály megszavazását.

A parlament az ülés során elfogadta Annelies Verlinden igazságügyi miniszter sürgősségi törvénycsomagját, amely a belga börtönök túlzsúfoltságát hivatott enyhíteni.

Az új jogszabálycsomag a rövid szabadságvesztések alternatív intézkedésekkel való kiváltását helyezi előtérbe, és új szabályokat vezet be a korai szabadlábra helyezésre.

A belga börtönökben jelenleg több mint 13 700 embert tartanak fogva, noha a hivatalos kapacitás alig haladja meg a 11 000 főt.

A többségi pártok által benyújtott módosítás megtiltja, hogy súlyos bűncselekmények – mint például családon belüli erőszak, vérfertőzés vagy gyermekbántalmazás – elkövetői a sértett lakóhelyén tölthessék le büntetésüket, még akkor is, ha a sértett ezt engedélyezné.

Emellett a parlament csaknem egyhangúan elfogadott egy határozatot, amely az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánítására szólítja fel az Európai Uniót. A határozat kiemelte Ahmadreza Djalali, a VUB egyetem vendégprofesszorának ügyét, akit Iránban halálra ítéltek. A képviselők szigorúbb szankciókat és a felelős iráni hivatalos személyek szankciós listára helyezését is szorgalmazzák.

A közelmúltban a migrációs politika szigorításáról döntött Németország is, Lengyelország pedig határellenőrzéseket vezetett be az illegális bevándorlók visszatartása céljából.