Orbáni úton Lengyelország: bekeményítenek a bevándorlókkal szemben

Július hetedikétől ideiglenes jelleggel határellenőrzéseket vezet be Lengyelország a lengyel-német és a lengyel-litván határon „a migránsok kontroll nélküli beáramlásának” megelőzésére, jelentette be Donald Tusk a kormánya ülésén a hét elején. 

Dől a dominó

„Továbbra is támogatjuk az Európán belüli szabad mozgás jogát azzal a feltétellel, hogy minden szomszédunknak legyen közös célja a migránsok kontroll nélküli áramlásának minimalizálása a határainkon, arányos és közös fellépéssel”, mondta a lengyel miniszterelnök a Notes from Poland szerint.

Az intézkedés hátterében az áll, hogy az új, Friedrich Merz vezette német kormány – a kancellár egyik fő választási ígérete a bevándorláspolitika jelentős szigorítása volt – fokozta az ellenőrzést a német-lengyel határon a közelmúltban. Ennek következtében a német hatóságok már többezer illegális bevándorlót küldtek vissza Lengyelországba.

Emiatt a lengyel kormányra is egyre nagyobb nyomás nehezedett hazájában – főleg a jobboldali-konzervatív ellenzék részéről –, hogy tegyen válaszlépést.

A lengyel hírportál szerint a német hatóságok által visszaküldött menedékkérők között sok az ukrán. Emellett olyan ázsiaiak és afrikaiak is vannak közöttük, akik Lengyelországban adtak be menedékkérelmet – emiatt annak elbírálásáig ott kellene maradniuk –, vagy egyszerűen átkeltek az országon, miután illegálisan beléptek az EU-ba.

Nem akar újabb terheket 

Donald Tusk, akinek kormánya idén júniusban megnyert egy bizalmi szavazást a parlamentben, már márciusban arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország adott esetben nem fogja betartani azt az uniós szabályozást, miszerint egy országnak joga van visszaküldeni a menedékkérőket abba az uniós államba, ahol elsőként regisztrálták magukat.

„Tájékoztattam a német partnereimet (…), hogy a migrációs nyomás és amiatt, hogy mennyi ukrán menekült van nálunk, illetve a keleti határunknál már meglévő probléma miatt Lengyelország nem fogja a gyakorlatba átültetni a szerződés ezen pontjait. Nem fogunk migránsokat befogadni más európai országból.”

Hozzátette, hogy „nem fog sírni amiatt”, ha ezt nem mindenki érti meg.

„Lengyelország már elég nagy terhet cipel a vállán az (ukrajnai) háborúval összefüggésben, senki ne merjen még többet rátenni”, mondta, arra utalva, hogy Varsó továbbra is Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója az EU-n belül, és ukrán menekültek tömegeit fogadta be a háború kezdete óta.

Lengyelországba emellett 2021 óta több tízezer, főleg közel-keleti, ázsiai és afrikai migráns és menedékkérő próbált bejutni a lengyel-fehérorosz határon, a fehérorosz hatóságok ösztönzésével és segítségével.

Egy részüket a lengyel hatóságok visszatoloncolták, sokan közülük ugyanakkor bejutottak az országba, és továbbmentek Németországba. (A lengyel-belorusz határon anno kialakult kritikus helyzetet mutatja be humanista szemszögből az Erdő című lengyel dokumentumfilm, amelyet idén januárban a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon is vetítettek.)

Az EU-val is szembemennek  

A centrista Tusk-kormány tavaly ősszel mutatta be új, szigorú bevándorláspolitikai stratégiáját, „Visszaszerezni az ellenőrzést. Gondoskodni a biztonságról. Egy átfogó és felelős migrációs stratégia Lengyelországnak 2025 és 2030 között” címmel. 

Ez például lehetőséget teremt a menedékkérelmek befogadásának ideiglenes felfüggesztésére, amennyiben a bevándorlók nagy száma destabilizációs veszéllyel jár az államra nézve.

A kormány szerint az ország nem engedheti meg, hogy az „Oroszország és Fehéroroszország által szervezett és kontrollált migránsok csoportjai” bejussanak az országba a keleti határon, menedékkérelem benyújtására hivatkozva.

Utalnak ugyanakkor arra, hogy a menedékjog felfüggesztésének lehetőségéről szóló törvények parlamenti felügyelet alatt állnak, és figyelembe kell venni emberi jogi szempontokat is.             

A kormány akkor megjegyezte, hogy Lengyelország „emigrációs országból bevándorló országgá” vált, ahol már mintegy 2,5 millió külföldi él, és hosszabb távon is szeretne az országban maradni.

Lengyelországban jelenleg csaknem egymillió ukrán menekült, összesen pedig kétmillió ukrán állampolgár lakik. Közülük sokan már az orosz-ukrán háború kitörése, 2022. február előtt érkeztek, gazdasági okokból.

Tusk már korábban is több alkalommal jelezte, hogy Lengyelország nem fogja betartani az EU új migrációs és menedékjogi paktumát, amennyiben az azzal jár, hogy más uniós tagországoktól kell menedékkérőket befogadnia, vagy pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie ehelyett.     

Az Európai Bizottság egyrészt megértőnek mutatkozott, mivel Lengyelország „különleges helyzettel” néz szembe a keleti határain, ahol „Oroszország és Fehéroroszország fegyverként használja a migrációt.” Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy minden tagországnak kötelessége betartani a hatályos uniós menekültügyi szabályozást.  

Mindez már csak  azért is érdekes – tesszük hozzá –, mert bevándorlás terén a Tusk-kormány hasonlóan szigorú politikát követ, mint a magyar kabinet, miközben a viszonyuk meglehetősen rossz, Donald Tusk és Orbán Viktor pedig számos alkalommal élesen bírálták egymást.

Az EU-barát, jobbközép, liberális-konzervatív és baloldali pártokból álló Tusk-kormány 2023 decemberében vette át Lengyelország irányítását, miután a nyolc éven át kormányzó, Fidesz-szövetséges Jog és Igazságosság (Pis) megnyerte ugyan az őszi parlamenti választást, de nem tudott kormányt alakítani.

A köztársasági elnöki poszt ugyanakkor továbbra is a jobboldalé marad, miután idén tavasszal a PiS által támogatott Karol Nawrocki kis különbséggel, de megnyerte az elnökválasztást.         

Változó közhangulat

Visszatérve a bevándorlásra, a Tusk-kormány egyrészt a jobboldali ellenzék vitorlájából próbálja kifogni a szelet a szigorral, másrészt a közhangulat változását követi.  

Míg például egy közvélemény-kutatás szerint az orosz katonai agresszió kezdetén a lengyeleknek csaknem 94 százaléka támogatta az ukrán menekültek megsegítését, tavaly már csak 57 százalékuk mondta ezt, és számos más tanulmány is hasonló trendet állapított meg.

Nawrocki például azzal kampányolt, hogy az államnak a lengyeleket kell előnyben részesítenie az ukránokkal szemben, például az oktatásban és az egészségügyben. De még a centrista jelölt, Rafal Trzaskowski is visszafogta a kampányban az Ukrajna-barát üzeneteit.

Az elmúlt hetekben, a német határellenőrzés erősödésével pedig ismét felerősödtek a viták a migrációról, sőt, radikális lengyel csoportok elkezdtek járőrözni a határ mentén.

Minderre reagált tehát Donald Tusk az ideiglenes határellenőrzések bevezetésével.