McGrath az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozására érkezve elmondta: márciusi budapesti látogatása során is aggasztó beszámolókat hallott a civil társadalom és a média képviselőitől az őket érő korlátozásokról.
„Ez elfogadhatatlan. Az Európai Unió alapvető értékeit minden tagállamnak tiszteletben kell tartani” – húzta alá.
Mint mondta, a keddi tanácskozás napirendjén szereplő 7. cikk szerinti eljárás Magyarországgal kapcsolatban a tagállami kormányokat tömörítő Tanács hatáskörébe tartozik, de az Európai Bizottság is bemutatja aggályait több új magyar jogszabállyal kapcsolatban.
Fotó: Depositphotos
Kiemelte az átláthatósági törvénytervezetet, amely szerinte az uniós jogot, a belső piaci szabadságjogokat és az Alapjogi Chartában foglaltakat is sérti.
„Felszólítottuk a magyar kormányt, hogy vonja vissza ezt a törvénytervezetet, és ha ezt nem teszik meg, a bizottság készen áll a rendelkezésére álló eszközök bevetésére. Reméljük, hogy pozitív választ kapunk a magyar kormánytól, de nagyon világosan jeleztük, hogyan állunk ehhez a kérdéshez” – fogalmazott.
Mit léphetnek?
A testületének fő eszköze a kötelezettségszegési eljárás, amelyet már több alkalommal alkalmaztak Magyarországgal szemben. Jelenleg két ilyen ügy is folyamatban van: az egyik a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos, amely gyorsított eljárásban zajlik, a másik pedig a gyermekvédelmi törvény miatt indult, amely alapján a hatóságok rendezvényeket tiltottak be vagy készülnek betiltani. A bizottság mindkét ügyet szorosan figyelemmel kíséri – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy minden uniós állampolgár alapvető jogait tiszteletben kell tartani, és a békés gyülekezés joga olyan jog, amelyet mindig meg kell védeni. „A bizottság alaposan vizsgálja azt a konkrét törvényt, amely ehhez a tilalomhoz vezetett” – jelentette ki.
„A gyülekezési szabadság alapvető jog. Ez nem jelent veszélyt a gyermekekre, nem jelent veszélyt senkire, és minden körülmények között védeni és tiszteletben kell tartani” – tette hozzá.
McGrath szerint a bizottság nyitott a párbeszédre Magyarországgal, de egyértelművé tette: a jogállamiság nem választható, hanem az EU-tagság alapkövetelménye.
„A bizottság kész segíteni, hogy Magyarország ismét megfeleljen a szabályoknak, de meg fogja védeni a jogállamiságot, az Alapjogi Chartát és a magyar állampolgárok jogait” – jelentette ki.
Azokra az uniós parlamenti képviselőktől származó felvetésekre, miszerint meg kellene vonni minden uniós forrást Magyarországtól, az uniós biztos úgy reagált: csak jogilag megalapozott módon, a rendelkezésre álló jogállamisági eszközök alapján lehet eljárni.
„Jelenleg zajlik az új többéves pénzügyi keret egyeztetése, és Ursula von der Leyen elnök is szorgalmazza, hogy erősebb kapcsolat legyen a jogállamisági követelmények és az uniós források elérhetősége között” – tette hozzá az uniós biztos.
(MTI)
Visszautasította a működésével kapcsolatos politikai összefonódásra vonatkozó feltételezéseket a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 
