Jessica Rosencrantz, Svédország EU-ügyi minisztere az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülése előtti doorstep sajtótájékoztatóján azt mondta: nagyon aggódnak a legújabb magyarországi fejlemények, „a jogállamiság és az átláthatóság hanyatlása, valamint a civil társadalommal szembeni fellépés” miatt. Az aggodalomra okot adó fejlemények között említette a Pride-felvonulások betiltását is.
Hozzátette: Magyarországgal szemben már hét éve folyik az úgynevezett 7. cikk szerint eljárás – ezt az EU alapját képező értékek súlyos megsértésének gyanúja esetében lehet megindítani –, és ez idő alatt hétszer hallgatta meg a magyar kormányt az Általános Ügyek Tanácsa.
Ez így nem folytatódhat tovább, és ha „ma nem látunk egy teljesen új attitűdöt” a magyar kormány részéről, akkor „itt az idő megfontolni a következő lépéseket”, figyelmeztetett Rosencrantz.
Fotó: Európai Tanács
A svéd miniszter kitért arra is, hogy országával együtt összesen 17 uniós tagállam írta alá azt a levelet, amelyben egyértelműen kimondják, hogy „elfogadhatatlan a Pride-felvonulások elleni fellépés” Magyarországon. Egyúttal arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a rendelkezésére álló minden jogi eszközt vesse be a jogállamiság megvédésére.
Végezetül kiemelte: határozottan kell cselekedni azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják be a közös értékeket.
A Politico értesülései szerint az állásfoglalást Svédország és a koordináló szerepet betöltő Hollandia mellett az alábbi országok írták alá: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Portugália és Szlovénia.
Az ülés előtt többek között Joakim Strand, Finnország Európa-ügyi minisztere is aggodalmát fejezte ki a magyarországi fejlemények miatt. Hozzátette: reméli, hogy a magyar kormány változtat majd a politikáján.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ugyanakkor arról beszélt az ülés előtt, hogy a 7. cikk szerint eljárás mindig is „a politikai hisztériakeltés és a politikai nyomásgyakorlás eszköze” volt, és „nincs ez másként ma sem”.
Szerinte a magyar kormány „nyílt és őszinte” párbeszédre törekszik. Utalt arra, hogy a mai valószínűleg nem az utolsó meghallgatás az ügyben.
Az Európai Parlament még 2018-ban indította meg a 7. cikk szerinti eljárást Magyarországgal szemben. A keddi ülés a nyolcadik meghallgatás az ügyben az Általános Ügyek Tanácsában.
Az eljárás keretében akár fel is függeszthetik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. Az uniós szerződés megsértésének megállapításához minősített többség, a szavazati jog felfüggesztéséhez pedig (Magyarországot kivéve) az összes uniós tagállam szavazata szükséges.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
