Közös állásfoglalásban fogalmazza meg aggodalmát több uniós tagállam a Magyarországon nemrég elfogadott alkotmánymódosítás, az alapjogok, köztük a gyülekezési jog korlátozása nyomán – írta a Népszava. A nyilatkozatot kedden reggel hozzák nyilvánosságra. Addig próbálnak minél szélesebb támogatást gyűjteni az aláíró EU-tagországok. Eddig 14-en jelezték, hogy részt vesznek az akcióban, de a létszám a következő napokban bővülhet.
Kedden ugyanis újra téma lesz a tagállamok között a magyar jogállamiság helyzete. Az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában folyik az eljárás, ahol a huszonhét tagállam EU-ügyi minisztere – Magyarországról Bóka János – tárgyal számos témát, köztük ismételten tartanak egy meghallgatást a 7. cikkelyes eljárás keretében. Több tagállami diplomata is elmondta a Népszavának, hogy mindenképpen kemény kritikát fognak megfogalmazni Magyarországgal szemben. Többen jelezték aggályukat az átláthatóságinak nevezett törvénytervezettel kapcsolatban, amivel az Orbán-kormány valójában a civilek és a független média ellehetetlenítését tervezi. A leszámolásokat Szuverenitásvédelmi Hivatal segítségével hajthatják végre.
Közben az Európai Parlamentben is sok kritikát kap az Orbán-kormány. Szerdán 26 EP-képviselő írt levelet, amiben arra kérik az Európai Bizottságot, minden uniós forrást fagyasszanak be, mert szerintük elfogadhatatlan egy olyan korrupt rendszer további finanszírozása, amely nyíltan aláássa az európai értékeket. Egy másik levélben 60 EP-képviselő kérte a bizottságot, hogy amint elfogadják az átláthatóságinak nevezett elnémítási törvényt, kezdje meg a kötelezettségszegési eljárást és ideiglenes intézkedésként a törvény felfüggesztését is kezdeményezze. Az Európai Bizottság eddig nem ment túl az óvatos kritikán sem a gyülekezési jog korlátozása, sem az új törvényjavaslat ügyében.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 6,17 pontos nyitás után enyhén csökkent pénteken kora délutánig.
