Elfogadhatatlannak nevezte Orbán Viktor, hogy Magyarországgal szemben egy nem NATO-tagállam, Ukrajna, titkosszolgálatok által szervezett lejárató kampányt folytat. A miniszterelnök erről a TV2 Tények című, szombat esti műsorában beszélt.
Orbán Viktor Tiranában nyilatkozott a TV2-nek péntek este, miután részt vett az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján, ahol megbeszélést folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral. A szerteágazó beszélgetés során jelezte a NATO-főtitkárnak, hogy elfogadhatatlannak tartja Ukrajna Magyarországgal szemben folytatott dezinformációs, titkosszolgálatok által szervezett lejárató kampányát és arra kérte a NATO-főtitkárt, hogy ezt a későbbi döntéseknél vegyék figyelembe.
Olyat még senki nem látott – fogalmazott a miniszterelnök, hogy valaki be akar kerülni az Európai Unióba, Magyarország ezt ellenzi, és Ukrajna „nem meggyőzni akar bennünket, nem eloszlatni akarja a kétségeinket, nem megoldásokat kínál föl”, hanem le akar járatni bennünket. Így nem lehet bekerülni az Európai Unióba – szögezte le.
Orbán Viktor azt is mondta: Magyarország nem szorul rá a NATO segítségére, csak azt dolgunk elérni, hogy a NATO legyen tudatában annak, hogy mi történik, és ne adjon hitelt semmifajta Magyarországot lejáratni akaró kampánynak.
Az ukránok azt akarják mondani, hogy Magyarország egy veszélyes ország, amely Oroszország érdekeit szolgálja, holott ezerszer elmondtuk, hogy bennünket se Oroszország, se Ukrajna érdekei nem érdekelnek, a magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, hogy mi a magyarok érdeke.
Hozzátette: Ukrajna uniós tagsága, amit mi ellenzünk, rendkívül veszélyes.
„Ha az ukránokat felvesszük, a háborút is felvesszük az unióba, tehát itt most nem babra megy a játék, itt nem lehet hibázni, a béke és a háború a legfontosabb kérdés az emberek életében, és itt nem tűrhetjük el a külföldi beavatkozást”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Az ukrán titkosszolgálati akciók, a magyar ellenzék összejátszása az ukránokkal és Brüsszellel, a Brüsszelből és Soros Györgytől érkező pénzek mind egyetlen irányba mutatnak. Az Európai Uniót át akarják alakítani, és föl akarják venni Ukrajnát bármi áron. Ez tragikus következményekkel járna a magyar gazdaságra. A miniszterelnök a következmények között említette az ukrán migránsok, az ukrán maffia megjelenését Magyarországon, az uniós pénzek átcsoportosítását Közép-Európából Ukrajnába és Ukrajna felévtelének a magyar nyugdíjrendszerre és egészségügyre gyakorolt hatását.
Magyarországnak az ukrán tagság egy tucatnyi problémát okozna, amelyeknek a kivédésére egyelőre nincsenek eszközeink. Ezért nem lehet beengedni az ukránokat az Európai Unióba, se gyorsan, se lassan, amíg ezek a kérdések nincsenek megnyugtatóan rendezve.
Kiemelte: Magyarország egy erős ország, erős szuverenitásvédelmi és önvédelmi képességekkel. Tudjuk, hogy kell elhárítani egy külföldi állam beavatkozását, tudjuk, hogyan kell fölfedni az együttműködést magyarországi politikai vagy nyilvánosságot alakító szereplők és egy külső állam között. Tudjuk, hogyan kell ezt dokumentálni, visszaszorítani – sorolta, hangsúlyozva, hogy Magyarország meg tudja védeni magát.
Ugyanakkor kitért arra: nem lehet megengedni, hogy háborúpárti propagandát folytassanak akadálytalanul külföldi pénzen Magyarországon. A kormányfő úgy fogalmazott:
„kénytelenek vagyunk kimondani azt az egyszerű igazságot, hogy aki politikával foglalkozik Magyarországon, az nem fogadhat el külföldről pénzt”. Az erre vonatkozó jogszabályt be is terjesztettük a parlament elé
– közölte.
Hozzátette: most nem azokat a szintén kívülről finanszírozott csatákat vívjuk, amelyeket korábban. A migráció, a gender sem voltak jelentéktelen kérdések, de most a háborúról van szó.
Ma már háborúpárti propagandát folytatnak külföldi pénzen Magyarországon. Ez nem megengedhető – szögezte le.
Megjegyezte: Magyarországon a politikai szereplők mindig két csoportra voltak oszthatók, voltak, akik a hazájukat szolgálták, és mindig voltak, akik idegen zsoldban álltak. Ez most sincs másképp. Ugyan nem a hitleri Németországból vagy a kommunista Szovjetunióból finanszírozzák őket, hanem Brüsszelből, meg a Soros-pénzekből, de a lényegen ez nem változtat, ők nem Magyarország barátai, hanem most éppen az ukránok barátai, akik Brüsszelből, meg a Soros-birodalomtól fogadnak el pénzt, és így próbálnak politikai hatalomra kerülni Magyarországon.
Béke?
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy mennyire volt csalódott amiatt, hogy eredménytelenül végződött az orosz-ukrán tárgyalás, azt mondta: nehéz már meglepni ebben a háborúban bármilyen fordulattal. Felidézte, hogy tavaly júniusban, amikor Magyarország átvette az Európai Unió elnöki tisztét, elutazott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Mar-a-Lagóba, az akkor még ellenzékben lévő Trump elnökhöz.
Kitért arra, hogy javasolta Zelenszkij ukrán elnöknek a közös tűzszünetet, ami az első lépés lehet egy béketárgyaláshoz, de az ukrán elnök „kerek-perec” megmondta, hogy nem akar tűzszünetet, a béke nem aktuális, az idő az ő oldalukon van és nyerni fognak. Felidézte moszkvai útját is – ahol mint mondta – szintén azt látta, hogy a megegyezési szándék rendkívül csekély.
Rámutatott: sokat dolgozott Magyarország a tűzszünet és a béke érdekében, mert nem volt más, aki ezt a munkát vállalja. Aztán januárban jött az új amerikai elnök, átvette a zászlót és ma a béke zászlaját ő tartja magasra. Egy dolgunk van, hogy támogassuk az amerikai elnököt – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kijelentette: közvetlen amerikai-orosz és aztán vagy azt megelőzően, orosz-európai tárgyalásokra van szükség. Egy orosz-ukrán tárgyalás sosem fogja lezárni ezt a háborút.
Az orosz-ukrán háború lezárásának lehetséges forgatókönyvére vonatkozó kérdésre a miniszterelnök úgy felelt: minél hamarabb jöjjön létre egy Trump-Putyin találkozó. Ez lehetőleg terjedjen ki az ukrán háborún túl a szankciók és a gazdasági együttműködés kérdésére. Az európaiak értsék meg, hogy nincs értelme külön úton járni, zárkózzunk fel az amerikaiak mellé, mi is kössünk megállapodást az ukránokkal és az oroszokkal, és ennek legyen gazdasági tartalma is. Mind az ukrán, mind az orosz energiát és gazdasági potenciált kapcsoljuk be az európai gazdaság vérkeringésébe, és akkor lendületet fogunk kapni, és az európai gazdaság ismét nagy lesz és sikeres – sorolta. Értékelése szerint ez néhány hónap alatt megtörténhet.
Kitért arra is, hogy a politikában az állhatatosság a legfontosabb dolog, ha az ember jó ügyért harcol, akkor ne legyen rest és akár századszor, meg ezredszer is ismételje el és próbáljon érvényt szerezni a meggyőződésének. Azért minden egyes alkalommal egy arasznyival közelebb kerülünk a tűzszünethez, csak még nem vagyunk ott – jegyezte meg.
Közlése szerint ő mindig próbálja a beszélgetések fókuszát Európára visszahozni és elmondja, hogy a magyar gazdaság 3 év alatt elvesztett több mint 20 milliárd eurót a háború miatt, a nagyobbak ennél még sokkal többet.
Miért csináljuk ezt? Akarjunk békét, akarjunk tűzszünetet, felejtsük el a szankciókat, térjünk vissza a normális gazdasági együttműködéshez, és rengeteg gazdasági lehetőséghez fogunk jutni – fogalmazott. Az Európai Bizottság elnöke azonban most is leginkább Ukrajnáról és Ukrajna érdekében beszélt – tette hozzá.
A kormányfő kitért a Friedrich Merz új német kancellárral folytatott megbeszélésére is, és elmondta: az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontot egy rövid mondatban tisztázták: nem értenek benne egyet.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a legfontosabb dolog a német-magyar gazdasági együttműködés. Világossá tette, hogy ami most van, az, hogy Németország Európa betege és a német gazdaság nem versenyképes, egyre rosszabb teljesítményt nyújt, az nem csak a németek gondja. Ez nekünk is gondunk, magyaroknak, mert nagyon össze van kötve a két gazdaság.
Hangsúlyozta, Magyarország érdekelt az új német kormány sikerében és mindent meg fog tenni ezért. Készen állunk a gazdasági együttműködés elmélyítésére, amivel a kancellár rendkívül elégedett volt. A német-magyar kétoldalú kapcsolatok nagyon jól alakulnak, a gazdasági együttműködés erős és ezt mélyíteni akarják – összegzett a miniszterelnök.
Orbán Viktor szólt a BYD kínai elektromosautó-gyártó céggel a héten kötött stratégiai megállapodásról. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak részt kell vennie a világ legmodernebb ipari fejlesztéseiben, mert „ha nem veszünk részt, kimaradunk”. Tehát „szükségünk van olyan beruházásokra, amelyek új technológiákat hoznak”. A BYD-val – a szegedi autógyár létrehozásáról szóló megállapodás után – most megegyeztek abban is, hogy áthozzák az európai fejlesztési központjukat Magyarországra. A központban körülbelül kétezer, zömében jól képzett fejlesztőmérnököt fognak alkalmazni.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a jövő az elektromobilitásban van, az fog a hagyományos gépgyártás helyére lépni, és Magyarország ebben ugyanúgy élen akar járni, mint ahogy az 1990-es évek legelején élen jártunk a hagyományos gépjárművek gyártásában és fejlesztésében.
Tehát van egy nemzetstratégiánk, annak van egy iparstratégiája, amiben a gépjárműgyártás fontos helyet foglal el. A gépjárműgyártás kulcsa pedig a következő két évtizedben az elektromobilitás lesz. Ebben az összefüggésben van nagy jelentősége, hogy a kínaiak fejlesztőközpontot is hoztak Magyarországra a gyártás után – tette hozzá Orbán Viktor.
(MTI)
Öt település elfoglalásáról tettek bejelentést. 
