A DUIHK az idén 31. alkalommal végezte el konjunktúrafelmérését, amit a február 23-i német elnökválasztás utánra halasztottak. A 236 vállalat bevonásával készült márciusi felmérés azonban nem tükrözi az amerikai vámbejelentések hatásait, és még az első negyedéves magyar GDP adatközlés előtt készült – jelezte az elnök.
Hozzátette: a felmérés azt mutatta, hogy nincs jelentős különbség a konjunktúra és üzleti lehetőségek megítélésében aszerint, hogy egy adott cég magyar vagy német tulajdonú.
Kifejtette: a nemzetközi kereskedelmi konfliktusok Magyarországot negatívan érintik, és ha nem rendeződnek az Egyesült Államokkal a vámviták, akkor az fokozottan sújtja majd Magyarországot.
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
A magyar gazdaságpolitika megítélése 2022 óta romló tendenciát mutat, a kiszámíthatóság, jogbiztonság és korrupció területén. A kormányzati gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban, mint például az árréscsökkentés, a DUIHK álláspontja az, hogy hosszú távú érdekeket nem szabad rövid távú célokért feláldozni – fogalmazott.
A jelentést úgy foglalta össze: összességében nincs dráma, azonban a felmérés adatai megerősítik a korábbi évek romló tendenciáját.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője, a tanulmány szerzője kiemelte: a német vállalatok az elmúlt több mint tíz évben évente mintegy 2-3 milliárd eurót fordítottak magyarországi fejlesztésekre, kapacitásbővítésre vagy korszerűsítésre. A 2022-es adat szerint a német tulajdonú vállalatok több mint 220 ezer embernek adtak munkát.
A jelentés szerint a nemzetgazdaság jelenlegi állapotát a megkérdezettek fele (52 százalék) rossznak minősítette, 44 százaléka kielégítőnek, és 4 százalék ítélte jónak. 2024-ben még sorrendben 41 százalék, 44 százalék, illetve 14 százalék volt az arány.
Ami az idei kilátásokat illetti, a résztvevők mindössze 14 százaléka számít javulásra, 42 százalék változatlan helyzetre és 44 romlásra, míg egy éve ez a három arányszám 26, 44, illetve 30 százalék volt.
A vállalatvezetők, a korábbi évekkel összhangban, saját cégük kilátásait a gazdaság vagy az ágazat egészének helyzeténél optimistábban látták, de az idei felmérésben tükröződik a vállalatok visszafogottabb hangulata.
A jelenlegi üzleti helyzetet a válaszadók 28 százaléka jónak, 49 százalék kielégítőnek, míg 23 százalékuk rossznak értékelte. Az idei üzleti kilátásokat illetően szintén ugyanannyian számítanak javulásra, mint romlásra (26, illetve 25 százalék), 46 százalékuk változatlan helyzetben bízik.
Dirk Wölfer elmondta: a vállalati hangulatkép arra utal, hogy a cégek az idén nem számítanak érezhetően gyorsuló gazdasági növekedésre vagy a kivitel jelentősebb fellendülésére.
A bizonytalan gazdasági kilátások negatív hatással vannak a beruházási és foglalkoztatási hajlandóságra – mondta. A jelentésben közölt adatok szerint 16 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek növelni tervezik fejlesztési kiadásaikat, miközben 30 százalék visszafogná ezeket.
A feldolgozóiparban és a nagy exportáló cégeknél láthatóan borúlátóbb a hangulat, mint a kisebb cégeknél – tette hozzá.
Ismertette: a cégek a kereslet alakulását jelölték meg a legnagyobb kockázati tényezőként (72 százalékuk). Ezt követi a munkaerőköltségek (55 százalék), a gazdaságpolitika (53 százalék), jogbiztonság (30 százalék) alakulása.
A munkaerőpiacra kitérve elmondta, hogy a korábbi évekhez képest enyhült a munkaerőhiány, de a többség továbbra is szembesült ezzel a problémával.
A bérköltségek várt növekedése idén az elmúlt négy év legalacsonyabb ütemére, 6,8 százalékra csökkenhet az előző évi 11 százalékról – vélekedett.
A vállalatok leginkább belső továbbképzéssel (64 százalék), automatizálással (57 százalék) igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiány következményeit. A külföldi munkaerőt 21 százalékos arányban jelölték meg a cégek.
A feldolgozóipari vállalatok közel fele (48 százalék) mondta, hogy „erős vagy döntő hatása” van az uniós vagy állami támogatásoknak a beruházási döntéseire a tavalyi 30 százalék után, míg 2020-ban ez az arány csak 15 százalék volt – mondta.
A felmérésben a megkérdezett német cégek 78 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ismét Magyarországra vinnék-e beruházásaikat.
A DUIHK Befektetési Hangulat Indexe, amely egyebek között az üzleti várakozásokat, a gazdaságpolitikai és az üzleti környezet értékelését figyeli, a tavalyi 3 pontról -4 pontra csökkent, ami összhangban van a felmérés egyes részeredményeivel.
Kiemelte: amennyiben beigazolódik az index és a GDP közötti korreláció, akkor az idei évre nem számolnak érdemi gazdasági növekedésre. Megjegyezte: 0-2 százalék közötti GDP-bővüléssel számolnak 2025-ben.
(MTI)
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
