Sok éves mélypontra estek az üzleti várakozások, ezen belül a beruházási és foglalkoztatási tervek a német cégek körében, jelentette ki Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke a kamara őszi konjunktúrafelmérésének bemutatóján.
Hozzátette: a felmérésből, amely több mint 200 cégvezető megkérdezésével készült, sok olyan üzenet is kiolvasható, amire a gazdaságpolitikának oda kell figyelnie.
A felmérésbe itteni német cégeket vontak be, ugyanakkor annak eredményei részben a magyar vállalatok hangulatát is tükrözik.
A tervezést nehezítik a globális bizonytalanságok is: az elnök a sokkhatások között említette a Covid-válságot, az inflációt, valamint az ukrán és a közel-keleti válságot. Emellett komoly kihívást jelent a klímaválság is. „Viharos időket élünk”, manapság a korábbinál is több kihívással kell szembenézni, fogalmazott.
Zuhanó üzleti várakozások
Ami a részleteket illeti, az ország gazdasági fejlődésének megítélése az orosz-ukrán háború kitörése után drámaian romlott a megkérdezett cégek körében, és azóta is csak kismértékben javult. Jelenleg a válaszadók mindössze 12 százaléka számít javulásra.
Igaz, saját üzleti helyzetét a cégek 40 százaléka jónak ítéli meg, és csak minden tizedik tartja rossznak – ez nagyjából az elmúlt 4-5 év átlagának felel meg.
A cégek saját üzleti várakozásai ugyanakkor jelentősen gyengültek: mindössze 18 százalék számít javulásra, 34 százalék viszont romlástól tart. Tavasszal még 28 és 26 százalék volt ez a két arány.
A pozitív és negatív várakozások egyenlege 13 éve óta először csúszott negatív tartományba, és csak a 2009-es pénzügyi válság idején mért a kamara ennél alacsonyabb értéket.
Ezzel párhuzamosan 10 év óta először fordult elő, hogy több vállalat (37 százalék) kívánja csökkenteni a beruházási kiadásait, mint amennyi növelné azokat (25 százalék). A foglalkoztatási tervek tekintetében ez az arány ugyan majdnem kiegyensúlyozott, ugyanakkor az elmúlt 10 évben folyamatosan pozitív volt ez az egyenleg.
Ha a nemzetközi helyzetet nézzük, itthon az általános gazdasági várakozások hasonlóan gyengék, mint a régióban, a saját üzleti várakozások, valamint a foglalkoztatási és beruházási tervek esetében ugyanakkor rosszabbak a hazai eredmények.
Ami az inflációt illeti, a rekordmagas érték elsődleges következménye „a növekvő bérnyomás.” Emellett az csökkenti a jövedelmezőséget, és nagyon megdrágítja a beruházásokat, ami azok elhalasztásához vezethet a megkérdezett cégek harmadánál.
A szakképzett munkaerő a legfontosabb
A hazai beruházási döntéseknél a döntő szempont a szakképzett munkaerő elérhetősége, emelte ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs igazgatója. Emellett fontos tényező a piaci volumen, a vevőkhöz való közelség és a gazdaságpolitikai keretfeltételek rendszere is. A beruházási ösztönzők, valamint a Németországhoz képest fennálló költségelőnyök főleg az ipari beruházások szempontjából fontosak.
A munkaerőpiacot tekintve a megkérdezett cégek foglalkoztatási tervei nagyon visszafogottak: a felvételt tervező cégek száma nagyjából megegyezik a létszámcsökkentést tervezőkével. Ez 2013 óta most először fordult elő.
A munkaerőköltségeket tekintve tavasszal a cégek még 14,5 százalékos növekedésre számítottak, most már „csak” 10,4 százalékos pluszt jósolnak. A bérnyomás enyhüléséhez hozzájárul a már csökkenő infláció is.
A munkaerőhiány a termelésben dolgozó fizikai munkások, valamint az informatikában és a kutatás-fejlesztésben dolgozók körében a legnagyobb.
A felmérés rámutat arra is, hogy az iparban csaknem minden második vállalat elégedetlen a szakiskolát végzettek képzettségével – az egyetemet végzett diplomásokat tekintve ez az arány „csak” 29 százalék.
Ami pedig az üzletet fenyegető kockázatokat illeti, a cégek a legnagyobb rizikónak a gyengülő keresletet tartják – tavasszal még az energiaárak voltak az első helyen. További kockázat a munkaerőköltség és a szakképzett munkaerő hiánya.
Az energiaárak esetében sok vállalat a jelek szerint már abból indul ki, hogy további emelkedés nem várható. Az első félévben mindenesetre a hazai áram- és gázárak a kereskedelmi fogyasztók számára a legmagasabbak közé tartoztak az EU-ban a DUIHK szerint.
Egyeztetnek a kormánnyal
A kamara úgy véli, hogy kedvezőtlen jelenség a gazdaságpolitikai keretekkel és a jogbiztonsággal kapcsolatos bizonytalanság is, amely a legutóbbi felmérésekben erősödött. Előbbit a cégek 43, utóbbit 30 százaléka látja kockázatnak saját magára nézve.
Sávos András újságírói kérdésre egyébként azt mondta, hogy folyamatos kapcsolatban vannak a kormányzati döntéshozókkal, akik figyelembe veszik a javaslataikat.
Lapunk kérdésére, miszerint milyen konkrét kéréseket, javaslatokat tettek a döntéshozók felé, és ezekre milyen választ kaptak, azt válaszolta: két hete például Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel egyeztettek arról, hogy az energiaárak nem a kívánt szinten vannak.
A reakcióval kapcsolatban azt mondta: „Nagy nyitottságot tapasztaltunk”. Arra nem tért ki, hogy konkrét eredménye lesz-e a találkozónak.
A politika és a gazdaság viszonyával ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 7,56 pontos nyitás után emelkedett kedden délelőtt. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
