Darabokra hullott a Föld körüli pályán egy évtizedek óta működésképtelen szovjet meteorológiai műhold, amelynek törmelékei más űreszközöket is veszélyeztethetnek – számolt be róla a brit The Independent.
A Meteor 2-7 nevű műholdat 45 évvel ezelőtt bocsátották fel, és már hosszú ideje nem működött. Szétesését a világűrben keringő objektumok követésével foglalkozó LeoLabs vállalat észlelte, amikor a törmelék áthaladt a cég nyugat-ausztráliai radarberendezésének megfigyelési területén.
A vállalat szerint az eset nem egyedülálló: az elmúlt hat hónapban több hasonló eseményt is észleltek.
A LeoLabs arra figyelmeztetett, hogy ezek együttesen aggasztó tendenciát jeleznek az űrbiztonság szempontjából, és rávilágítanak az űreszközök folyamatos megfigyelésének fontosságára.
Akár évszázadokig is a Föld körül maradhat a törmelék
Az Orbital Radar adatai szerint a Meteor 2-7 átlagosan 856 kilométeres magasságban keringett, vagyis az alacsony Föld körüli pálya felső tartományában.
Ez különösen problémássá teszi a szétesését, mivel ilyen magasságban a légköri fékezőhatás viszonylag gyenge. Az objektumok ezért akár évszázadokig, bizonyos esetekben évezredekig is a világűrben maradhatnak, amennyiben időközben nem ütköznek más űreszközökkel. A törmelékdarabok így hosszú távon is veszélyt jelenthetnek a hasonló magasságban működő műholdakra.
Nem ez az első eset, hogy egy használaton kívüli orosz vagy szovjet űreszköz szétesése komoly aggodalmat okoz. 2024-ben a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósainak biztonságos helyre kellett húzódniuk, miután a már működésképtelen orosz RESURS-P1 műhold több mint 180 nagyobb darabra esett szét. A mintegy 355 kilométeres magasságban bekövetkezett esemény során keletkezett törmelék végül a Föld légkörében elégett, anélkül, hogy katasztrofális ütközést okozott volna.
Egyre több az űrszemét a Föld körül
Az amerikai Space Surveillance Network becslései szerint több tízezer, legalább tíz centiméteres űrszemétdarab kering az alacsony Föld körüli pályán. Az egy és tíz centiméter közötti objektumok száma pedig elérheti a 200 ezret. Bár ezek a tárgyak viszonylag kicsik, rendkívül nagy sebességgel mozognak, ezért egy ütközés akár súlyosan meg is rongálhat egy működő műholdat.
A szakértők különösen attól tartanak, hogy a növekvő mennyiségű űrszemét idővel egymást erősítő ütközések sorozatát indíthatja el.
A kutatók a Kessler-effektus bekövetkezésétől tartanak ilyenkor. A jelenség lényege, hogy két nagyobb űreszköz vagy törmelékdarab ütközése újabb törmelékfelhőt hoz létre, amely további ütközéseket idézhet elő. Ez láncreakcióhoz vezethet, és minden újabb ütközés tovább növeli a világűrben keringő veszélyes objektumok számát.
Szélsőséges esetben bizonyos Föld körüli pályák annyira telítődhetnek törmelékkel, hogy a műholdak biztonságos üzemeltetése és új űreszközök felbocsátása is rendkívül nehézzé válhat.
A Meteor 2-7 szétesése önmagában nem jelenti azt, hogy ilyen láncreakció indult volna el, de újabb figyelmeztetés arra, hogy a világűrben felhalmozódó hulladék egyre komolyabb biztonsági problémát jelent – írja a lap.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
