Diszkriminatív változtatásokon töri a fejét Marine Le Pen

A "rendkívül érzékeny állások" listáját rendeletben fogja meghatározni a párt - jelentette be hétfőn a TF1 kereskedelmi csatornán Sébastien Chenu, az RN képviselője. A hírt a pártelnök, Jordan Bardella miniszterelnök-jelölt is megerősítette hétfőn a Marine Le Pen frakcióvezető, korábbi és 2027-es elnökjelölt, valamint Éric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vitatott vezetőjének jelenlétében tartott párizsi sajtótájékoztatóján.

A tilalom a "rendkívül érzékeny munkakörökre vonatkozik majd, például a francia-orosz kettős állampolgárokra, hogy ne tölthessenek be stratégiai vezetői pozíciókat a védelemben"

- mondta Sébastien Chenu. Elismerte, hogy ehhez törvénymódosításra és rendeletre is szükség lesz a "külföldi beavatkozások" megakadályozása érdekében, "önmagunk védelmére az érzékeny ágazatokban".

A képviselő kiemelte: ellentétben Marine Le Pen 2022-es elnökválasztási programjával a Nemzeti Tömörülés a kettős állampolgároknak minden más területen ugyanolyan jogokat biztosítana, mint minden más franciának, s már nem kívánja eltörölni a kettős állampolgárság intézményét.

Jordan Bardella megerősítette, hogy "a biztonsághoz és a védelemhez kötethető ágazatok stratégiai munkaköreiben kizárólag francia állampolgárok alkalmazhatók majd. A miniszterelnök-jelölt szerint "valójában nagyon kevés emberről van szó".

"Készen állunk" a kormányzásra - hangsúlyozta a felmérések szerint az első fordulóban 35,5-36 százalékos támogatottságra mért párt elnöke. A Nemzeti Tömörülés "az egyetlen mozgalom, amely jelenleg és észszerűen képes megvalósítani a francia nép vágyait" - mondta a 28 éves ellenzéki politikus, aki "a tekintély ősrobbanását" ígérte a közoktatásban, a mobiltelefonok iskolai használatának betiltásával, a kötelező magázás és az egyenruha viselésének kísérleti bevezetésével.

Jordan Bardella a megélhetési gondokon való javítást tekinti a legsürgősebb feladatnak, a költségvetés módosításával és az áfa csökkentésével.

A miniszterelnök-jelölt az állami kiadások teljes átvizsgálását ígérte egy bizottság által, "amelynek feladata az államháztartás és a leköszönő kormány példátlan költségvetési túlkapásainak feltárása" lesz. Jordan Bardella a választási kampány kezdete óta többször is kijelentette, hogy fel akarja mérni, "hogyan szervezte meg Emmanuel Macron" az államháztartás "majdnem csődjét az elmúlt hét évben".

A bevándorlás területén az RN megszüntetné annak a lehetőségét, hogy a Franciaországban született külföldi állampolgárok nagykorúvá válásukkor automatikusan igényelhessék az állampolgárságot.

"A francia állampolgárság megszerzése nem igazolható egy olyan világban, ahol nyolcmilliárdan élnek, miközben hazánkban egyre több hétköznapi probléma adódik abból, hogy nem vagyunk képesek integrálni és asszimilálni" - mondta a pártelnök, aki minden külföldi állampolgárságú bűnözőt kitoloncolna az országból, s újra bevezetné "az illegális tartózkodás szabálysértését". Az év elején elfogadott új bevándorlási törvény tartalmazta ezt a szigorítást, de az Alkotmánytanács utóbb törölte azt a jogszabályból. Jordan Bardella megerősítette, hogy népszavazás kiírását fogja javasolni a köztársasági elnöknek a bevándorlásról.

A miniszterelnök-jelölt azt is megerősítette, hogy a 2023-ban elfogadott és zavargásokba torkolló tüntetéseket kiváltó nyugdíjreformot hosszú távon visszavonná. A tavaly 64 évre megemelt nyugdíjkorhatárt illetően úgy fogalmazott, hogy "azok a franciák, akik 20 éves koruk előtt kezdtek dolgozni, már ősztől nyugdíjba mehetnének 60 évesen".

"Annak a Franciaországnak, amelyik korán kel és nehéz munkakörökben dolgozik, kétkezi munkát végez, joga van ahhoz, hogy egészségesen legyen nyugdíjas" - fogalmazott. A többieknek progresszív nyugdíjazási rendszert javasol, amelyben 62 év lenne a nyugdíjkorhatár, s 42 év járulékfizetés után járna teljes összegű nyugdíj.

A legfrissebb felmérések szerint ha most tartanák a nemzetgyűlési választások első fordulóját a Nemzeti Tömörülés a szavazatok 35,5-36 százalékát érné el, az Új Népfront nevű baloldali koalíció 27-29,5, míg az elnöki tábor 19,5-20 százalékos támogatottságra számíthatna. (MTI)