Macron egy február végi tanácskozáson jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni – idézi fel az MTI jelentése.
„Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie" - szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnap idézett.
Kuleba kijelentette, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük az európai országoknak. "Macronnak ebben a kijelentésében benne volt az, amit mindenki tud, de fél kimondani. Egyszerűen ő az első, aki nyíltan kezdett beszélni arról, amit Európában minden értelmes embernek meg kell értenie: ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában" - figyelmeztetett Kuleba.
A „legolcsóbb és a legbiztonságosabb” megoldás
A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved, de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg, és földig rombolt. Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindezt elkerülhető legyen az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat.
„Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék" - jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.
Élőben, először a partról, aztán egy motorcsónakból jelentkezett be a miniszterelnök. 
