Egyre kevesebben lelkesek az EU-s tagság miatt Magyarországon

A 2025 őszén készült, szerdán nyilvánosságra hozott, az Európai Parlament megbízásából készült legújabb Eurobarométer-felmérés Magyarországról is érdekes tendenciákat mutatott ki.

A hvg.hu cikke szerint a válaszokból az derült ki, hogy világ jövőjével kapcsolatban az európaiak 44, míg a magyarok 56 százalékban derűlátóak, hasonló, bár kisebb arányú különbség volt az EU jövőjét illetően, míg a a saját ország jövőjével kapcsolatban a két érték megegyezett (57-57 százalék derűlátó), a saját és a család jövőjével kapcsolatban szintén minimális volt a különbség: az uniós polgárok átlagban 76, a magyarok 78 százalékban derűlátóak.

Máshogy alakulnak az aggodalmak

Érdekesség, hogy az összefoglaló szerint biztonsággal és védelemmel kapcsolatos aggodalmak közül „az EU közelében zajló aktív konfliktusok és háborúk” miatt az európaiak 72 pontra értékeltek, a magyarok pedig 62-re. A válaszadók 1-10-ig terjedő skálán fogalmazták meg érzéseiket, a 10-es a legnagyobb szintű aggodalom. Az EU-átlagban a következő aggodalomforrás a terrorizmus, de Magyarországon a második helyen a klímaváltozás által súlyosbított természeti katasztrófák állnak.

Legyen erősebb az EU?

A felmérés eredménye szerint globális változásokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelem terén az európai polgárok 66 százaléka szerint kellene az EU-nak erősebbé válnia, ez 5 százalékkal haladja meg a magyar adatot. Az emberek döntő többsége egyetért abban, hogy az EU tagállamainak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben (EU: 89 százalék, Magyarország 85 százalék), azonban a magyarok többen (81 százalék) gondolják úgy, mint az európaiak összesen (73 százalék), hogy ehhez több eszközre is szükség van.

A cikk alapján eltérés mutatkozott abban, hogy az EU-nak mire kellene hangsúlyt helyeznie annak érdekében, hogy megerősítse a helyét a világban. Itt az uniós átlagadatok szerint 40 százalék a védelemre és biztonságra helyezi a hangsúlyt, míg a legnagyobb magyar érték a versenyképesség mellett olvasható: 33 százalék.

Mire fókuszáljon az Európai Parlament?

A válaszadók közt eltérés mutatkozott abban is, hogy az Európai Parlamentnek mely területeket kellene prioritásként kezelni, mivel bár a sorrend az első két helyen megegyezik, a magyar támogatás meghaladja az uniós átlagot.

Az EU polgárok 41 százaléka szerint az EP-nek az inflációval, az emelkedő árakkal és a megélhetési költséggel kellene foglalkozni, a magyarok 45 százaléka gondolja ugyanezt. A második helyen a gazdaság és munkahelyek teremtése áll: az EU-s adat 35, a magyar pedig 44 százalék. Míg az európaiak 34 százaléka az EU védelmét helyezte a harmadik helyre, a magyarok számára a közegészségügy került a legfontosabb témák közé, 35 százalékkal.

Végül kiemelték, az Európai Parlamentről az európaiak 38, a magyarok 39 százaléka van pozitív véleménnyel, a negatív választ adók aránya 20, illetve 16 százalék. Általánosságban véve az európaiak 49, a magyarok 46 százaléka alkotott pozitív képet az EU-ról, a negatív benyomás aránya 34, illetve 41 százalék. Az EU-s polgárok átlagban nagyobb arányban (62 százalék) mondják azt, hogy országuk uniós tagsága jó dolog, mint a magyarok (55 százalék), viszont azok aránya, akik szerint ez rossz dolog, pont fordított: 11 százalék az EU-s adat, 7 a magyar – derült ki a cikkből.