ENSZ: világszerte tovább növekszik az éhínség a háborúk és a segélyek megcsappanása miatt

Az ENSZ, az Európai Unió és segélyszervezetek adatai alapján készített jelentésben felhívják a figyelmet arra, hogy duplájára nőtt az akut éhezés mértéke az utóbbi tíz évben, és 2025-ben – először a feljegyzések készítésének kezdete óta – két éhínséget is jelentettek, a Gázai övezetből és Szudánból. Hozzátették, hogy az akut élelmezési bizonytalanság fő okozói továbbra is a fegyveres konfliktusok, azonban figyelmeztetett arra is, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek is hozzájárultak az élelmezési válság mélyüléséhez.

Az adatok szerint 2025-ben 47 országban és területen összesen 266 millióan voltak kitéve súlyos élelmezési bizonytalanságnak, illetve 1,4 millióan éltek „katasztrofális körülmények közepette”, a többi között Maliban, Dél-Szudánban, Jemenben és a Gázai övezetben.

Csak 2025-ben 35,5 millió, akut alultápláltságban szenvedő gyermek élt világszerte, köztük 10 millió súlyosan alultáplált is. 

A jelentés összeállítói hangsúlyozták, hogy a mérték idén sem változott komolyabb mértékben, jóllehet kis mértékű előremozdulás történt a többi között Haitin, Bangladesben és Szíriában.

„Többé nem átmeneti válságokról van szó, hanem tartós krízisekről” – figyelmeztetett Alvaro Lario, az ENSZ-nek a jelentés elkészítésében segítséget nyújtó Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (UNIFAD) vezetője, hozzátéve, hogy az élelmezési bizonytalanság immár a globális stabilitást veszélyezteti.

Lario kiemelte azt is, hogy az iráni háború tovább súlyosbította a helyzetet, hangsúlyozva, hogy az energia- és műtrágyakereskedelem tartós zavara átterjedhet a globális élelmiszerpiacokra, és tovább súlyosbíthatja az éhezést az olyan, az importnak kitett országokban, amelyek már így is válságban vannak.

Mint mondta, még ha most azonnal véget is érne az iráni háború, az elkövetkezendő hat hónapban – részben az elmaradó műtrágyázás miatt – így is emelkedni fognak az élelmiszerárak, és nő az infláció is.

Ezzel kapcsolatban úgy vélte, a válságot enyhíteni lehetne a kevésbé vízigényes, a szélsőséges éghajlatnak ellenálló növények termesztésének támogatásával, valamint segítséget nyújtanának a gazdáknak abban, hogy helyben állítsanak elő trágyát, és befektetésre ösztönöznék a helyi kisvállalkozásokat.

Emlékeztetett arra is, hogy Nyugat-Afrika és a Száhel-övezet esetében már a február végén kirobbant háború előtt is úgy tűnt, hogy a fegyveres konfliktusok és az infláció okozta nyomás idén is fennmarad, hozzátéve, hogy egyedül Nigériával kapcsolatban szakértők úgy vélték, hogy idén további 4,1 millióval nő az akut éhségben szenvedők száma.

A jelentésben arra is felhívták a figyelmet, hogy mindeközben erősen megcsappant a humanitárius és fejlesztési segélyek mértéke, és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.

(MTI)