A jelenlegi allokációs státusz szerint a Kohéziós Alapból hozzávetőlegesen 7,0 milliárd euró (a teljes keret 34 százaléka), míg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) mintegy 9,5 milliárd euró (a keret 91 százaléka) áll zárolás alatt.
Bár a 2026. augusztus végi határidő szigorú kényszerpályát jelöl ki az RRF-források számára, két specifikus technikai megoldás – az MFB-keretszerződés és a retroaktív projektfinanszírozás – alkalmazásával megnyílhat a tér a 6,5 milliárd eurós támogatási keret teljes körű, valamint a 3,0 milliárd eurós hitelkeret részleges lehívása iránt. A Kohéziós Alap teljes feloldása nagyságrendileg 2,9 százalékos, az RRF-források lehívása pedig 3,9 százalékos addicionális GDP-arányos fiskális impulzust jelentene Magyarország számára.
Az uniós források beáramlása három kulcsfontosságú csatornán keresztül javítja a hazai gazdasági kilátásokat:
- Egyrészt a beérkező uniós források „crowding in” hatást kifejtve hozzájárulhat a magánberuházások beindulásához, ezzel támogatva a reálgazdasági aktivitást.
- Másrészt tovább fokozhatják a piaci bizalom megerősödését, amely a pénzügyi piacokon már egyértelműen látszik.
- Harmadrészt pozitív impulzust jelentenének a költségvetés bevételi oldalának, mellyel előretekintően nőne a költségvetés mozgástere, hozzájárulva ahhoz, hogy a maastrichti kritériumok a 2030-as céldátummal teljesíthetők legyenek.
Forrás: Accorde Alapkezelő Zrt.
A választások után az egyik legégetőbb kérdés, hogy mi történik az uniós forrásokkal, mekkora mozgástér áll az új kormány előtt, és milyen feltételekkel válhatnak ezek a pénzek ténylegesen hozzáférhetővé.
